Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kotics József: A privatizáció hatása a gazdálkodói stratégiákra és habitusokra
mányok formájában. Úgy tűnik csak e három szint együttes kibontása ad lehetőséget arra, hogy ezt a szinte átláthatatlanul összetett problematikát meg tudjuk oldani. Az alaposabb vizsgálatnak alávetett települések az alábbiak: Baraca, Hubó, Hét, Imola, Felsővály, Kiskovácsvágása, Zádorháza, Zsip. A kiválasztott falvak mindegyikében cenzust készítettünk. Ennek során az egész lakosságra vonatkozóan háztartás-összeírást végeztünk. Az alapcenzushoz tartozó adatokon túl (név, születési hely, születési idő, iskolai végzettség, foglalkozás, vallás), minden esetben összeírtuk az egykori és mai család tulajdonába tartozó vagy bérelt területek nagyságát, az eszközállományt és az állatállományt. Mindazokkal, akik rendelkeznek valamilyen földterülettel, és akik nem csak hobbikért szinten végeznek mezőgazdasági termelést, egy előzetesen összeállított kérdéssor alapján mélyinterjút készítettünk. (Ez azért volt lehetséges, mert nem túl nagyszámú az a népesség, amely ilyen jellegű tevékenységet folytat.) Egyes kisüzemek esetében ezek a mélyinterjúk kiegészültek életútinterjúkkal, genealógiai interjúkkal és részletes megfigyelésekkel is. Gazdálkodói magatartások és stratégiák 1989 után Akkor, amikor a mai termelés feltételeit és formáit vizsgáljuk elsődlegesen arra kell utalni, hogy a térség életformáiban mutatkozó korábbi azonosság alapjaiban változott meg. A mai viszonyok áttekintése során azt látjuk, hogy az életformákban és beállítódásokban alapvető eltérések találhatóak nemcsak a vizsgált régió magyarországi és szlovákiai falvainak vonatkozásában, de az egyes falvak között is. A mai állapotok elemzése során elsődlegesen arra fordítottam figyelmet, hogy milyen gazdasági magatartást szabályozó gazdálkodói habitusok, mentalitások léteznek, amelyek szerepet kapnak a gazdálkodók stratégiáinak kialakításában és a rendelkezésre álló tőkék alkalmazásában. A kutatás eredményei arra utalnak, hogy eltérő gondolkodási struktúrákkal, eltérő mentalitással van dolgunk, amikor a vizsgált régió szlovákiai és magyarországi falvai gazdálkodói magatartásának mai formáit vizsgáljuk. A szlovákiai termelők esetében az intenzív árutermelő farmgazdálkodás kialakulásának nagyobb a szerepe. A magyarországi falvakban az ilyen vállalkozói típusú gazdálkodási formát a kft. testesítik meg. A szlovákiai viszonyok jellemzése során hangsúlyozottan kell arra utalni, hogy ott a modern farmergazdaság és a hagyományosabb paraszti gazdálkodás mellett továbbra is meghatározóak maradnak az új viszonyokhoz illeszkedő mezőgazdasági szövetkezetek is. A makrogazdasági feltételek kedvezőtlen volta egyaránt jellemzi a magyarországi és szlovákiai mezőgazdasági kistermelőket. A földön kívül szinte minden fontos feltétel (tőke, szaktudás, piaci kapcsolat) hiányzik a mezőgazdasági vállalkozás beindításához. A mezőgazdálkodással foglalkozó árutermelők többsége számára az árutermelés nem vállalkozás típusú tevékenység. Ők jobbára csak a feleslegüket adják el, termelésüket nem elsősorban a piac igényei szerint alakítják, nem lépnek ki a hagyományos közösségből, ami egész gazdálkodásukat és értékesítési lehetőségeiket meghatározza. Igen nagy számban találunk olyan kisüzemeket, ahol a termékszerkezetet a család fogyasztási szükségleteihez alakítják, itt a piaci részvétel vagy teljesen hiányzik, vagy 186
