Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Kotics József: A privatizáció hatása a gazdálkodói stratégiákra és habitusokra
KoTics József A REPRIVATIZÁCIÓ HATÁSA A GAZDÁLKODÓI STRATÉGIÁKRA ÉS HABITUSOKRA (Egy régióvizsgálat tanulságai) Tanulmányom a gömöri régió (egykori Gömör-Kishont vármegye) agrártermelésének társadalmi viszonyait kívánja feltárni és elemezni. Munkám hangsúlyosan kíván a mai kisüzemi termelési formák vizsgálatával foglalkozni. Arra keresem a választ, hogy a rendszerváltoztatás utáni időszakban a föld reprivatizációját követően milyen gazdálkodási formák éledtek újra, kimutatható-e kapcsolat a korábbi beállítódások és gazdálkodói magatartások és a mai formák között. Tanulmányom a magyarok lakta dél-gömöri falvak gazdálkodási stratégiáit és üzemformáit írja le és elemzi. Célom a gazdálkodási gyakorlat elemzésén keresztül feltárni a régióra jellemző gazdasági magatartások és viselkedés működését. Munkám az 1989 utáni változásokat követő folyamatok irányáról, a kisüzemi termelés térszerkezetének jelenlegi alakulásáról kíván képet adni. E bonyolult kérdéskör árnyalt bemutatása csak akkor lehetséges, ha az egyes tevékenységeket nem különítjük el egymástól, ha a gazdálkodást szervezett egészként vizsgáljuk és az életmóddal való összefüggéseket is feltárjuk. Célom, hogy a gazdaság működését és a társadalmi élet egészében betöltött szerepét tárjam föl. Ily módon vizsgálni kellett a gazdálkodásmód és az életvitel összefüggését.1 A vizsgálat módszere Munkám az egykori Gömör megye magyarok lakta déli területének vizsgálatára vállalkozik. A vizsgálatba azokat a falvakat vontam be, ahol az 1910-es összeírás alapján a települések lakosságának több mint 50 százaléka magyar volt.2 Az eltelt majd egy évszázad alatt lezajlottak bizonyos etnikai átrendeződések, azonban ezek a változások elhanyagolható mértékben befolyásolták a térség etnikai homogenitását.3 E szempont alapján a vizsgált települések száma 146. Munkám során három szinten próbálom a kérdéskört megközelíteni. Makroszinten a régió egészére, mezoszinten konkrét településekre, mikroszinten családi gazdaságokra vonatkoznak az elemzések. Makroszinten az országos statisztikai összeírások alapján az összes vizsgálatba vont település adatait feldolgoztam, amelyek összefüggésbe hozhatók a birtoknagysággal, az állatszámmal, eszközellátottsággal stb. A középső szinten néhány előzetes szempontrendszer alapján kiválasztott település gazdaságtípusait és gazdálkodói gyakorlatát kívánom elemezni és bemutatni. A harmadik szint esetében pedig a mélyebb elemzésnek alávetett települések egyedi gazdálkodói gyakorlatát mutatom be esettanul1 Oláh Sándor 1984. 2 Népszámlálás 1910. 357-369. 3 Keményfi Róbert igen alapos elemzésnek veti alá az etnikai térszerkezet változását az egykori Gömör és Kis-Hont megye viszonylatában. Munkája felment az adatok részletesebb bemutatásától. Keményfi Róbert 1998. 185
