Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Bodó Sándor: A múzeumigazgató és a házmester - Kassa, 1910 táján
utal Mihalik Józsefre, mint múzeumigazgatói elődére, aki miniszteri biztosként „kassai hivatalnokoskodása alatt mindezeket, úgy, mint én, sajnosán (!) tűrni kényszerült.” „Kulhanek Jánossal állandó betegeskedése s valószínűleg súlyos tüdőbajból származó gyengesége miatt valaminő terhesebb munkát végeztetni nem lehet. Részben ez okból, részben pedig mivel beteges önhittsége folytán valódi teendői előtte megalázóaknak tűnnek fel, az épület s a kert tisztántartásánál, a Iépten-nyomon előforduló kisebb javítások elvégzésénél úgyszólván semmi hasznát sem lehet venni.” Panaszolja Varjú, hogy Kulhanek magát múzeumi felügyelőnek „címezted”. A múzeumlátogatókkal tanúsított viselkedése miatt több szóbeli és írásos panaszt tettek már. Semmi olyan munkához, amit az intézet praktikusan használni tudna, nem ért. Kulhanek szabó, miközben asztalos vagy lakatos munkákhoz értő ember kellene. „Mindezeknél súlyosabban esnek a mérlegbe családi körülményeiből folyó olyan tulajdonságai, amelyek a vele egy épületben és udvaron való lakást úgy elődömre tűrhetetlenné, mint rám nézve immár lehetetlenné tették s teszik. Felesége, akinek a férfi teljesen hatalma alatt áll, módfelett önhitt s praepotens asszony, ki is azon egy év alatt, amíg elődöm távol volt, ameddig tehát a házban Kulhanek Jánoson kívül senki sem lakott, a múzeumban korlátlan parancsolónak érezte magát s itt oly jogokat gyakorolt, olyan szokásokat vett fel, amelyeket eltűrni s megengedni teljes lehetetlenség... Nagy nehézségek között bírtam annyira korlátozni, hogy gyermekeit, 2 évestől a 12 évesig ne tartsa állandóan a múzeum helyiségeiben, azt azonban semmi módon nem tudtam megváltoztatni, hogy mint annak előtte, ne tartsa a múzeum kertjét privát domíniumának, ... s ő maga a múzeum lépcsőzetén fogadja vasárnap délutáni látogatóit. Cselédeimmel, ha azok neki tetszenek, felette kellemetlen barátságot tart fenn, vagy ha magyarok s így előtte ellenszenvesek, akkor folytonos súrlódásban van velük.” Kulhanek gyermekei durván bántalmazzák Varjú kisebb gyermekeit, „gúnyos szavakkal vagy kavicsdobálással bosszantják”. A Kulhanek-gyerekeket Varjú nem bántotta, de Kulhaneket figyelmeztette. „Egyetlen esetben, amikor a 11 éves fiú 6 éves kis fiamat össze rugdosta, mondtam az asszony előtt, hogy ha még egyszer fia a gyermekeimet bántalmazza, felképelem, mire az asszony bőszült fúriaként állva velem szembe, piaci kofa módjára kezdett nyelveskedni. Ilyen némberrel veszekednem önmagam megalázása nélkül lehetetlen...” Kulhanek nem végzi rendesen a dolgát, az általa ellenőrzendő napszámos asszonyokat sem ellenőrzi, mivel tőlük szívességeket, apróbb kölcsönöket kap. Ha Varjú megszólítja valamiért, „igazságtalanul megbántottnak véli magát, bennem zsarnokot lát és neheztelését valóságos mártyr-ábrázat mutogatásával érezteti velem.” Mihelyt erre alkalom nyílik, Kulhanek János ezek miatt „az épületből kilakoltassák, s helyére tevékeny, alkalmazkodni tudó s a szükséges kézügyességgel is rendelkező új ember kerüljön.” Kulhanek pedig, mihelyt az épületen kívül lakik, a hivatalos időt zavartalanul az intézetnek fogja szentelni. „Nem kétlem, hogy a könyvtárban, amely miatt az új szolgai állásra elsősorban szükség volt, egészen jól megállja a helyét.” Fraknói Vilmos főfelügyelő-Varjú Elemér levelét másolatban megküldve -Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordult segítségért. Tisztelettel kérte a minisztert, hogy olyan irányú intézkedést tegyen, hogy a kassai múzeum az állami költségvetésben szereplő 1000 korona fizetéssel, 200 korona ruhailletménnyel és természetbeni lakással javadalmazott kapusi állásra ne az eddigi Kulhanek János, hanem egy más, alkalmasabb személy neveztessék ki. Kulhanek ugyanis részben személyes tulajdonságai, 182
