Ujváry Zoltán (szerk.): Az Alföld vonzásában. Tanulmányok a 60 esztendős Novák László Ferenc tiszteletére - Az Arany János Múzeum közleményei 12. (Nagykőrös-Debrecen, 2007)
Petercsák Tivadar: Bitang jószágok nyilvántartása az 1840-es években
állat (23%) pedig semmilyen tulajdonjeggyel nem rendelkezett. A megbillogozott jószágok közül 241-nél volt beazonosítható a tulajdonjegy helye. Ebből 171 állat (71%) bal oldalán, 35 jószág (15%) jobb oldalán és 11 állat bal és jobb oldalán (5%) egyaránt volt billog. A legtöbb tulajdonjegy a lovak bal combján (122-51%) és bal farán (25-10%), a szarvasmarhák esetén a bal faron (13-5%) volt. Ezenkívül a bal tomporon, lapockán, nyakon és pofán regisztráltak néhány billogot. Tizenhét esetben (7%) rögzítettek 2-2 eltérő, esetleg egyező tulajdonjegyet az állat bal combján és bal pofáján, bal combján és bal nyakán, bal farán és bal pofáján, bal farán és bal lapockáján, bal farán és bal combján, bal farán és bal nyakán, bal lapockáján és bal pofáján, de előfordult három billog is egy lovon (bal combon, lapockán és pofán). Jóval kevesebb az állat jobb oldalán található jegy (34 állat—14%), s ezek a combon, faron és lapockán találhatók. Ennél is kisebb (11 állat—5%) arányban fordul elő a billog a jószág bal és jobb oldalán. Ezek az adatok alátámasztják Tárkány-Szűcs Ernő országos adatok alapján tett megállapítását, miszerint a bélyeget általában a jószág baloldali testrészébe sütötték.10 11 Az állatokon talált és a nyilvántartásban lerajzolt tulajdonjegyek 202 eltérő formáját rögzítve megállapíthatjuk, hogy azok között ábrák, betűk, számjegyek és azok kombinációi egyaránt előfordulnak. A Tárkány-Szűcs Ernő által legrégebbinek tartott ábrák aránya 12% (25), legtöbb a betűk száma (138-68%), de 11 római és arab szám (5%), valamint az első három típus kombinációja (28 jegy-14%) is szerepel a nyilvántartásban." IRODALOM HERMAN Ottó 1914 A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest. PALÁDI-KOVÁCS Attila 2001 Állattartás, pásztorkodás. In: Magyar Néprajz II. Gazdálkodás. Főszerk.: Paládi-Kovács Attila. 597-810. Budapest PETERCSÁK Tivadar 1998 Nemesi közbirtokosság Hevesen. Agria XXXIV. 263-283. 1999a Egy feudális tulajdonközösség a XIX. század második felében. Az atkári nemesi közbirtokosság. Agria XXXV. 311-328. 1999b Nemesi közbirtokosságok Dél-Hevesben. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXI11. 144-152. 2003 Nemesi és paraszti közbirtokosságok Heves megyében (XVIII-XX. század). Eger 2004 A legeltetés szabályozása az alföldi közbirtokosságokban. In: Az Alföld gazdálkodása. Állattenyésztés. Szerk.: Novák László Ferenc. 99-112. Nagykőrös. TÁRKÁRNY-SZÜCS Ernő 1965 A jószágok égetett tulajdonjegyei Magyarországon. Ethnographia LXXVI. 187-199.; 359—410. 10 Az elenyésző kivételek között említi többek között Heves megyét. TÁRKÁNY-SZŰCS Ernő 1965. 386-387. 11 Vö. TÁRKÁNY-SZŰCS Ernő 1965. 392.
