Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
IV. Vitézi temetési pompa
zsebkendőt tűztek. A temetési menet elején külön vittek egy színes zászlót, amelyet a fejfára szegezték. Hasonló a temetési szokás a közeli Sztánán (Stana, volt Kolozs vármegye). Itt is 3-3 leány viszi a színes szőrkendővel felékesített rudat, a zászlót, s a menet élén viszik azt az ugyancsak színes kendővel díszített zászlót, amelyet a fejfára szögeznek fel. Kalotaszeghez hasonló a fiatalok temetési szokása az abaúji Pusztafalun. A Zemplénihegység katlanszerű völgyében meghúzódó falu rokon vonásokat mutat Kai óta szeggel. Szendrey Ákos 1939-ben figyelhette meg egy fiatal temetését: „Az iskolából kikerült lányoknak és legényeknek lobogós temetés jár. A lobogót vagy ászlót úgy készítik, hogy egy 2-3 méteres rudat betekernek szőttes kendőkkel úgy, hogy a rúd egyáltalán ne lássék, 4-6 darab egyszínű (fehér, zöld, fekete) nagykendőt sarkuknál fogva összekötnek s ezeket felkötik a rúd végére, tetejére egy - a nagykendőkkel egyező színű - fejkendőt kötnek körbe úgy, hogy mint ez esernyő szétterül rajta, felül egy fehér kendőt kötnek, pántlikákkal s tetejébe rózsacsokrot. Régen, különösen legénytemetéskor, több pár is szerepelt másszínű ruhákban és lobogóval is... Ha lány hal meg, négy legény viszi koporsóját a lábtól való fán (kis gombfa), 6 lány pedig 6 lobogót. Az első két pár fekete ruhában van öltözve, a második pár fehérben, a harmadik zöldben. Régen több pár lány is mindenik pár egyforma színű ruhában volt öltözve. Elöl egy rokon legény viszi a fej fát »gombos fát«, egy fehér ruhás lány pedig a »jegyet«, mert a meghalt lány tulajdonképpen menyasszony, az anyja is úgy siratja: Én szép szerelmes magzatom, Szép menyasszonyom. Tányéron vitt jegy tulajdonképpen egy zsebkendő, amelyre rá van hímezve a halott neve és életkora. A fehérruhába öltözött lányok viszik a koszorúkat. A hat legény úgy van díszítve, mint a vőfélyek, jobb vállukról baloldalt menőleg vőfélykendő van mellükön és hátukon átkötve.; Háromszori harangozás után a gyászoló gyülekezet a templomba indul s itt a lányok a lobogókat a katedrához támasztják. A templomi szertartás után a koporsót kihozzák az udvarra... rövid éneklés után elindul a menet, elől a gombosfát vivő, utána a jegyet vivő leány, azután a koporsó két oldalán a lobogót vivő lányok, ezután a rokonok, pap, énekesek, stb. Útközben többször is megállnak, egy verset énekelnek. A temetőbeli szertartás után behányják a sírt úgy, hogy teteje négyszögletes: fejéhez teszik a nagy gombfát, erre rászögezik a jegyet s mellé egy koszorút illesztenek, a két kis gombfát pedig a lábhoz szúrják... Ugyanilyen a legénytemetés is, csakhogy akkor a koporsót is lányok viszik s a labogót is. De jegyet legénynek is készítenek.; Nyíriben ugyanúgy ment a temetés, mint Pusztafaluban, csak a lányok fehérben voltak öltözve, gombfát tettek a fejhez, s arra szegezték a jegyet, de a lábhoz nem tettek kis gombfát.” - írja (20-25.kép). Szendrey Ákos tévesen jegyzi meg, hogy eddigelé csak Pusztafaluról ismeretes a „lobogósteme-tés”.219 220 221 A Kalotaszegen - mint utaltunk rá - általános szokás, de megtalálható az másutt is a Kárpát-Európa magyarsága körében. Például Dunántúlon is, a Tolna megyei Tevelen (26.kép). A mezőségi Mezőmadarason (Madarasul de Cimpie, volt Maros-Torda vármegye) a halottat ökrös szekéren (az ökrök szarvára kétfelől „gyászkendőt” kötnek) viszik a templomba a halottas háztól, s onnan rúdon a temetőbe. Felnőtt halott esetén a temetési menet élén a keresztfiú viszi a fekete zászlót, aki után a pap és kántor halad, majd a férfiak (a rokonok fekete szalagot viselnek kaijukon), majd a koporsó következik, amelyet két rúdon visznek. A koporsót követi a család, s 219 Sgy. (2002) 220 SZENDREY Ákos, 1939. 164. 221 SZENDREY Ákos, 1939. 169. 74
