Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
III. Temető és sír
Mária Terézia királynő 1777. évi rendelete a temetőkkel kapcsolatban tehát azt szorgalmazta, hogy - egészségügyi okokból - a halottak temetése a települések központjában megszűnjön. A helységtől távolabb, felárkolva és sövénnyel bekerítve, kapuval ellátva, csősszel őrizve, biztonságossá válhatott közegészségügyi szempontból is temető. A templomban és a körülötte lévő temetőben, a cinteremben megszüntetett temetkezés arra késztette a rangosabb, vagyonosabb, tekintélyesebb családokat, hogy az új temetőben is rangos sírépítményeket készíttessenek. A királyi rendeletet megelőzően is már szokás volt „boltokat”, kriptákat építeni, elsődlegesen is az Alföldön kívüli területeken, így Erdélyben és a Felvidéken. Samorjai János 1636- ban készített református vallási ceremóniákról szóló munkájában tartja szükségesnek - a bevett szokásoknak megfelelően -, hogy rangos és vitézlő embereknek „nagy hatalmokat”, azaz sírhalmokat emelnek, és „boltokat”, azaz földben lévő boltozatos, kőből, téglából falazott, rakott kriptákat építenek.69 Erre vonatkozóan ismerünk adatokat az Erdélyből a mezőségi Cégéről (Taga, volt Szolnok-Doboka vármegye) a XVII. század végéről. Czegei Wass György naplójában részletesen beszámol a családi eseményekről, így a gyakori halálesetekről és temetésekről is. Édesanyja 1698. augusztus 15-én halt meg: „Nagy Boldogasszony reggel szintén négy órakor, nagy csendessen... múlt ki ez világbul édes asszony anyám Teleki Anna asszony... 20 (Augusti) fogattam az sírásáshoz; rakott sírt akarván csináltatni, most csak annyira valót rakatok fel, az hová csak egy koporsó férjen, az öcsémnek rakott sírja mellé”. Rokona, Kemény János 1701. december 13-án halt meg, és a temetését is Czegei Wass György intézte: „Az kis boltot, melyben a test volt, egészlen, még az boltját, oldalát padimentumját, fekete posztóval vonattam bé”. Kató leánya 1702. július 3-án halálozott el: „5 Julii nyolcz s kilencz óra között tétettem koporsóba, és addig míg eltemettethetem, tétettem bé az ebédlő házban járó pitvar alatt lévő setét boltocskába” - írj a naplójában. A temetés viszonylag sokára történt meg, mert a sírbolt még nem készült el: „7. Novembris végezték el a rakott sírnak belső részét, az hová az koporsókat kell rakni, melyben vagyon tíz koporsónak való hely és ezenkívül az két végeiben is tehetni az boltnak... 12 Novembris temettettem el édes leányomat Wass Katát, kinek teste felett a háznál széki esperes Rozgonyi Uram preadicált és Németi Mihály Uram perorált igen szépen; az temetőben az színben Csepregi Uram praedicált. Hogy penig ennyire haladott szegénynek eltemetése, oka az, hogy ezen alkalmatosságával akartam magamnak, s házam népének egy tisztességes örökös hajlékot építeni, az hova együvé takaríthassunk és holott együtt várhassuk az mi urunk Krisztusunk eljövetelét. Dicsőség az én jó istenemnek, ki erőt s tehetséget adott és megengedte énnékem, hogy magamnak és házam népének s maradékimnak mind életükre s mind halálukra való házat építhessek; adjad és engedjed én kegyelmes jó istenem, hogy elkezdett harmadik házat is, mellyben tégedet házam népével tiszteltesselek, hamar üdőn végezhessem el, és abban tégedet egész házam népével szolgálhassalak s tisztelhesselek”. Tulajdonképpen az említett „harmadik ház” - az udvarház és kripta mellett - maga a templom az Isten háza volt, amelynek építtetéséhez ez időtájban fogott Czegei Wass György.70 Mária Terézia rendeletét követően, a helységektől távolabb fekvő temetőkertekben a római katolikusok, lutheránusok kápolnát építettek - vagy mint utaltunk rá Jászapáti esetében, a város szélén álló kápolna körül létesítettek temetőt, akárcsak Cegléden -, amely tulajdonképpen a templom funkcióját töltötte be, a temető kultikus központját jelentette. Azon esetben, ha adományként épült fel a temetőbeli kápolna, akkor a felajánló családja is ott temetkezett, a kápolna alatti kriptában, amelynek kívülről esik a bejárata, amint azt még Mária Terézia 1777-ben 69 SAMORJAI János, 1636. 70 NAGY Gyula, 1896. 281.341, 188-190. 26
