Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
III. Temető és sír
uradalmi vezetésnél. A Tiszti Székhez „folyamodván elől adjuk: Hogy mi a’ Város környékénn lévő szabad helyeket megvisgálván... Temető Helyre nézve, leg alkalmatossabbnak találtuk a’ Calvaria Hegy mellett, sőtt azzal egy folytában lévő partos részt” - írták folyamodványukban.63 A kért helyet megkapták, s az új református temető a Kálvária temető és a Szolnokra vezető út közötti területen létesítették. A XIX. század végén újabb temető létesült a déli területen kialakított Újvároson. Itt található az „Újvárosi református” és az „Újvárosi evangélikus” temető.64 A Reformkorban - az 1836. évi törvények hatására - kezdődött, majd az 1853. évi úrbéri pátens utasítása nyomán befejezést nyert úrbérrendezés, illetve a jobbágytelki viszonyok felszámolásával együtt járó határ tagosítás a temetőket is érintette. A volt jobbágy birtokok elkülönítése, arányosítás és a legelő felosztása alkalmával súlyt helyeztek a temetőkre is. A volt földesúri földekből megfelelő mennyiséget fordítottak a közösség temetkezési céljára is.65 A szabadalmas, kiváltságos helységekben is gondot fordítottak a megfelelő nagyságú temetők kialakítására. Az 1781-es vallási türelmi rendelet jelentőségét az is emeli, hogy a különböző vallásfelekezetűek számára is biztosított temetkezésre helyet. Pest vármegye 1788. évi körrendeletében is ezt hirdették ki a helységekben: „ollyatén hellyeken, mellyekben mindenik ott találkozó Hit, vagy Vallásbélieknek különös temetőjük vagyon, vagy pedig az egy Temetőbe való temetkezés szokásban van, mindenik rész a’ maga ussusában meg hagyasson”. A felsőbb utasítás lehetővé tette azt is, ha valamelyik felekezetnek nincsen saját temetője, ott temetkezzenek, ahol lehetséges: „Az edgyes és ollyatén Vallásbéli Embereknek, mellyek a’ Helységbe különös Temető helyek nints, szabad legyen a’ más vallás Hitbelieknek Temetőjükben is, még pedig a’ közelebb ’s a’ meg holtnak vallásban lévő Pap által temettetni, ha pedig ez ideje korán meg nem jelenhetne, tartozik a’ H[elysé]ben találkozó Pap ki kísérni”. Az utasítás nagyon lényeges része a következő: „Ha valamelly H[elysé]gben, mellyben Pápisták, Lutheránusok, Kálvinisták, és nem egyesült Hiten valók találkoznak, új Temetőre vagyon szükség, szükség, hogy ott egy közönséges temető Hely mérettessen ki...”66 A vallási türelmi rendelet a zsidóság számára is biztosította a temető használatot. A zsidók „megtűrtek” voltak, azaz néhány település kivételével állandó lakhellyel nem rendelkezhettek - e téren az 1840-es és 1867-es emancipációs törvények hoztak változást -, mint különösen a nagyobb alföldi mezővárosokban. Az ideiglenes lakás, taxa fizetés ellenére a hitközségek építhettek zsinagógát a XVIII. század végétől, és a hatóságok temetőhelyet is biztosítottak számukra, amelyért évente adót, taxát kellett fizetni a kommunitásnak.67 Kecskemét mezőváros tanácsa például 1792-ben is foglalkozott a zsidóság temető kérelmével: ,,A’ ’sidóknak... meg ajánlott temető helyről a’ kiküldetett Deputatio referálta, hogy azt hosszába ki hozatott a’ Refor temető hely árkával egy liniába, de szélességre külömben semmi sem engedtetett, hanem ha deszkával körül fogják kerítteni, akkor ennek oszlopjait alórul, az árok külső szélire ki tehetik, meg maradván a’ két temető között azután is az árok”.68 63 PML A Közalapítványi Javak Pesü-ker. főtisztjének ir. 1784-1847. 1822. márc. 8. 64 NOVAK László, 1979. 227. 65 Gömör helységeinek úrbérrendezésével, illetve tagosításával, a temetők bővítésével kapcsolatban lásd NOVÁK László, 2001. 66 A további rendelkezések: „A’ melly helyeken több vallásbelieknek egy közönséges Temető Hely mérettetik ki, szabad akarattyában áll azt el osztani, vagy pedig beléje sorba temetkezni, ha pedig ezen meg nem egyezhetnének, szükség, hogy a’ halottak, a’ mint rendbe következnek együve temettessenek... Ha v[ala]melly, ollyatén Vallásbeli, mellyek részéről, v[ala| melly H[elysé]gben Temető nincs, és maga vallásán valók leg közelebb való Helyben kívánna temetkezni, az továbbra is meg engedtetik... Az utazók /:ide értvén az Unitáriusokat is:/, szükség, hogy azon H[elysé]gben lévő akar egy, akar más Vallásbeli Temető Helyekben temettessenek, a’ hol halálok történt, és az ott találkozó Pap által kísértessenek... A’ Temető Helyek ki szakasztásában szükség az egység fent tartása végett ki adott Rendelésekre vigyázni”. PML NkV Kurrens jkv. 1786-1788.519-520. 67 Lásd NOVÁK László Ferenc, 2002. NoTan. jkv. 1792. 575.sz. KJM UTGy Szabó Kálmán Hagyaték Lsz. 78.27.282. 25
