Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
VII. A fejfa szimbólumrendszere
Ákosfalva (Acátari, volt Maros-Torda vármegye) vagy virágtartóból ágazik ki a három felé hajló tulipán. E motívum díszítette a magyarbikali gombfákat a XIX-XX. századforduló idején.4” A fej fák többsége természetes fa színű, azonban sok helyütt azokat különböző színőre lefestették. A festés újabb szokásnak tekinthető. Bátky Zsigmond 1904-ben arról ír, hogy Kalotaszegen pusztulnak a díszes fejfák és egyszerűvé válnak formakincsükben, ugyanakkor „romlott ízléssel rikító színekkel festik be őket” jegyzi meg.433 434 A fejfák különböző színű festése tehát Kalotaszegen - és minden bizonnyal más vidékeken is - újabb jelenség, amely tartós szokássá vált, köszönhetően a könnyen beszerezhető, gyárilag készített festékeknek. Csete Balázs Nyárszóról írja 1942-ben, hogy a „fejfa tagozatait olajfestékkel festik, különböző színűre is, de leggyakrabban mégis egyszerűre az egész fejfát, mégpedig: világoskékre, bordópirosra, világoszöldre és feketére. A fekete mindig az öregek színe”.4'5 A fejfák festettsége is hordoz magában meghatározott jelentéstartalmat. A fejfák jelentős részét egyszerűen feketére festették be, amely elsődlegesen a gyász kifejezése, ugyanakkor a fa konzerválását is szolgálta. A kék szín rendszerint a fiatalt illette meg. A fejfák festettségével kapcsolatban a Szilágyságról Kós Károly a következőket írja: „A fejfák festése elsősorban gyakorlati célt, a fa tartósítását és csírátlanítását szolgálja, de ugyanakkor életkorjelző szerepe is van, A kifaragott fejfát, »mint a disznót«, szalmatűzzel megpörkölik, különösen a tövét, amely a földbe kerül, a befüstölődött felső részt pedig még ecetes vízzel kevert hamuval is bekenik. »Hogy feketébb legyen«, a vizes hamut a halotti torra levágott borjú vagy tyúk májával dörzsölik a fejfára. A toron közösen elfogyasztott áldozati állat májának a halott képmásához dörzsölése a pogány őskultusz (halottetetés) jellegzetes momentuma; itt is ennek megváltozott értelmű csökevényes formájáról lehet szó. A kiskorúak (Sámsonon csak a lányok) kékre festése ugyancsak konzerváló, viszont a szín megválasztása - akárcsak a régi házfalaknál - azzal az elterjedt analógiás hiedelemmel állhat kapcsolatban, hogy az ég kék színe távol tartja a rontó szellemeket.”436 Tehát, a fiatalnak rendszerint - nem csak a Szilágyságban - kékre, míg az időseknek feketére festették a fejfát. Kalotaszegen a gyermekek fejfáját színezték kékre, vörösre, vagy zöldre.437 A Duna-Tisza közén, Dömsödön például a XX. század elején a kisgyermekekét fehér színűre - az ártatlanság jeleként -, a fiatalokét kékre, a felnőttekét szürkére, az öregekét pedig fekete színűre festették 438 Makádon a kisleányok fehér, a legények kék, az idősek fekete színű fejfát kaptak. Alsónémedin hasonló volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy az idősebbeknek barnára festették a gombosfát. A kék szín Úszódon is a fiatalság szimbóluma volt.439 Az idősebbek fejfáját is színesre festették. Például Cserknelyben (volt Borsod vármegye) kék, zöld, fehér és piros színek, Szamoskéren (volt Szatmár vármegye) fekete, fehér és vörös, Tasson (volt Pest-Pilis-Solt vármegye) piros és kék, Madocsán (Tolna megye) zöld-piros vagy zöld-kék színűre festették a fejfákat. A Székelyföldön (Корее, Nagyajta, Erdőfüle) gyakran kékre, téglavörösre, vagy egyéb színűre festették a gombfákat.440 Egyérteműen nem állapítható meg a nemek elkülönülése egymástól. Az erőszakos halállal elhaltak fejfáját viszont vörösre festették.441 Egy 1827-ből való feljegyzés szerint a Nagyküküllő menti Alsórákoson két meggyilkolt alsósófalvi ember fejfáját festették vörösre. Szentesen a református lelkész feljegyzése szerint az 1830-as évek táján vörösre 433 BALASSA Iván, 122.; MALONYAY Dezső, 1907. 260-266. 434 BÁTKY Zsigmond, 1904. 107. 435 CSETE Balázs, 1942. 202. 436 KÓK Károly, 1974. 121. 437 BALASSA Iván, 1945. 69. 438 DANKO Imre, 1977.; Szükséges megemlíteni azonban azt is, hogy a fehér szín felnőttek fejfára is kerülhetett általános jelleggel, mint például a Pest megyei Bényén. S.gy. (1975) 439 NOVAK László, 1980. 97. 440 BALASSA Iván, 1945. 69. 441 Vő. FÉL Edit, 1935.; BALASSA Iván, 1945. 70. 142
