Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
VII. A fejfa szimbólumrendszere
festették az erőszakos halállal elhunytak fejfáját.442 Arany János - mint utaltunk rá - 1845. szeptember 2-án délután haladt el a sárréti Füzesgyarmat mezőváros temetője mellett, ahol szembetűnt neki egy vörös színre festett fej fa. Utána érdeklődve megtudta, hogy egy öngyilkos asszony sírjára állították.443 A Sárréten általánosan vörösre festették az erőszakos halállal elhunytak fejfáit.444 Szívós Géza tudósít 1891-ben arról is a Nyírségből, hogy a „szerencsétlen halállal kimúltak fejfáit vörösre festik”.445 Vörösre festett gombfa Apácán is ismeretes volt az 1970-es években.446 A fejfa, gombfa festésének egy különleges példái is ismeretesek. Csete Balázs 1942-ben egy 9 hónapos kisgyermek temetését figyelte meg a kalotaszegi Nyárszón, s leírta, hogy „Pistike fejfájának 2 tulipánját, csillagát és 2 tángyéiját nemzeti színűre festette édesapja. Ketesden láttam, hogy a fejfákat újabban nemzetiszínűre festik: a román uralom alatt nem tehették...”447 Alsórákoson (Raco§ volt Nagy-Küküllő vármegye) a gombfákat azokon a sírokon, ahol sírkövet emeltek, a lábhoz állították, így azok lábfaként funkcionálnak tovább. Ezeket a lábfákat sajátos módon - éppen a magyar lakosság nemzeti identitását hangsúlyozandó, nemzeti színűre (piros-fehér-zöld) festették (102. színeskép). Mint festett lábfák, egyedülálló jelenségnek tekinthetőek.448 Helyenként a fejfák mellett a lábfákat is színezték. Ismeretes, hogy Magyarózdon (Ózd, volt Alsó-Fehér vármegye) a díszesen faragott lábfákat kékre festették.449 Jóllehet, fejfára utaló adatok már korábban is előfordulnak, azonban fejfák csupán a XIX. század közepétől maradtak fenn. Ezek már írásos információkat is tartalmaznak, amelyben kiderül, hogy ki nyugszik a sírban. Az egyik legidősebb fejfa Irsáról ismeretes, amelyet 1867-ben faragtak egy asszonynak. Soltról 1869-ből maradt fenn gombosfa, Foktőről 1896-ból.450 451 Az ismert fejfákon az évszám mellett rövid tájékoztató szöveget is feltüntettek. Az évszámok a születés és halálozás évét jelzik, s mellettük a nevet is feltüntették a fejfán. A fejfák többségén - elsősorban is a Tiszántúl tönkös és oszlopos fejfáin - nagybetűkkel vésve látható az „A.B.F.R.A.” rövidítés, amelynek jelentése „A Boldog Feltámadás Reménye Alatt”. A fejfa epitáfiumának aljára vésték a „Béke poraira!” szöveget. A fejfa méreteinek - viszonylag keskeny volta miatt -, s magának a fa anyagnak tulajdoníthatóan nem lehetett terjedelmesebb szöveget, versezetet felvésni a fejfákra, ellentétben a sírkövekkel, amelyek nem csupán verseket, hanem versezet-szerű tájékoztató szöveget is tartalmaznak.471 Kivétel azonban található. A táblaalakú fejfák alkalmasak arra, hogy terjedelmesebb szöveget is felvéssenek rájuk, mint például a XIX. század végéről származó hódmezővásárhelyi fejfákra, s a dunapataji fejfákra. Hódmezővásárhelyen a fejfák súlyos gyermekhalandóságot bizonyítanak: Itt nyukszik egy virágszál ................................... Kit leszakcisztot a halál, ................................... Egy szép törzsnek ága valónk ................................... Mint anyánk Karjába valánk .......szép.................... 442 BALASSA Iván, 1989. 118. 443 ARANY János, 1962. 444 BALASSA Iván. 1945. 70. 445 SZÍVÓS Géza, 1891. 342. 446 S.gy. (1980) 447 CSETE Balázs, 1942. 202. 448 S.gy. (1980) 449 KOS Károly, 1978. 97. 450 NOVAK László, 1980. Adattár., A nagykőrösi Arany János Múzeum „Fejfák a Duna-Tisza közén” c. állandó kiállításában megtekinthető legrégibb fejfa Soltról való, 1869-ben készült egy asszony számára, Bugyin egy férfi fejfáját 1876-ban faragták, Irsán tábla alakú fejfát 1883-ban készítettek. 451 A sírversekkel a jelzettek miatt nem foglalkozunk, jelentős irodalma van a „nevető fejfák” irodalomnak, ami valójában nem tárgyi valóság, hanem népköltészeti műfaj. Lásd NOVÁK László, 1991. 143
