Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)
VII. A fejfa szimbólumrendszere
jellemezte a református temetőt. Itt jól elkülöníthető a férfiak tulipán és a nők gombos, kontyos csúcsdíszű gombfája egymástól.417 A homoród-vidéki Székelyszáldoboson (Dobo§eni, volt Udvarhely vármegye) is megkülönböztették a fiatal és idősebb férfi és nő halottak síijeleit. László Gyula 1926-ban megfigyelte, hogy a csecsemőknek kis bimbó, a gyermekeknek tulipán díszítette a gombosfa csúcsát. A férfiaknak balra hajló félholdat418 faragtak, az asszonyoknak pedig „kockaszerű kiképzés”, valójában konty díszítette a fejfa csúcsát.419 A félrehajló „félhold” motívum a régi vitézi temetési pompa reliktumának tekinthető. A XX. század elején még jellegzetes motívuma volt az Erdővidéken található gombfáknak. Ebből a fejfa típusból már csak néhány példány maradt meg a XX. század végén, így Alsórákoson, Székelyszáldoboson. Ez utóbbi helyen még megállapítható volt 1980-ban, hogy az idősebb férfi gombfájának csúcsán balra hajló félhold áll, s mellette a gyermekének, legénynek a fejfája csúcsát egyenes gomb díszíti. Az idősebb asszonyok gombfáján a félhold előre hajolt, míg a fiatalabbakén jobbra.420 421 Erdőfüle református temetője a legutóbbi időkig jellemezhető gazdag fejfakultúrával, amely egyben az egész Erdővidék legimpozánsabb gombfa anyagát jelenti. Itt a méretek is jellemzőek a korra és nemre vonatkozóan. A férfi fejfájának csúcsát nyiltszírmú tulipán, korona, míg a nőnek zárt szirmú vagy konty motívum ékesíti. A méretéiben kisebb, alacsonyabb gombfa hasonló dísszel szimbolizálja a fiatal legényt i , 421 vagy leányt. A kalotaszegi Magyarvalkó gombfáinak szemiotikái jelentéséről a következőket írja Nagy Jenő: „A fejfa (részei: faragott része, melynek a faragvány: gomb, csillag, tulipánt szerint más és más a neve, homloka, eresze törzse, lába) faragása és díszítése is sejteti, hogy ki fekszik a sírban. Idősebb embereké egyszerűbb, kockából vagy tulipánból áll a faragott rész. A legényeké két gombbal kevesebb, mint a leányoké, akiknek csillagokból, kockákból és tulipánból összetett faragvány díszíti a kopjafa fejét. Csillagalakú díszre legtöbbször tulipánkelyhet utánzó faragványt vésnek ki, melynek felülről fúrt nyílásába pántlikákkal kendőkkel, fenyőággal és virágokkal díszített háromágú fát dugnak.. ,”422 A Duna-Tisza köze több helységében is egyértelműen megkülönböztették a férfi és nő fejfáját egymástól. Alsónémedin az asszonyoknak, leányoknak kontyos, gombos csúcsvégződésü fejfát állítottak. A férfiak gombosfáját csillag motívum díszítette. A férfit a jobboldalra, a nőt baloldalra temették. Aporkán a férfiaknak „négysarkos” motívumot, nyílt szirmú tulipánt faragtak, s a nőknek - szintén felnőtteknek, gyermekeknek egyaránt - „kontyos” csúcsdíszű gombosfát. A nőket a bal, a férfiakat a jobboldalba temették. A szomszédos Majosházán hasonlóan „négysarkos”tulipános és kontyos fejfákat készítettek a férfiaknak és nőknek.423 Az irsai gombos fejfákon is különbség mutatkozik a két nem között a csúcsmotívumokban. A férfi zártszirmú tulipán vagy kalapos díszt, míg az asszonyok csillag és tulipán motívumot kaptak fejfáikra. Megállapítható, hogy általában a temetők többségében ugyan különbözik egymástól a két nem fejfája, azonban - a már említettekhez hasonló - egységes, azonos motívumrendszer nem állapítható meg. Például Izsákon azonos díszítésű a férfi és nő fejfája, különbség azonban csak a mértekben mutatkozik meg. Az asszony fejfája alacsonyabb a férfinél. Dömsödön a jobb oldali pandalyba temetett férfi fejfája egységesebb díszítésű, a fejrész csillagban végződő zárt szirmú tulipán alkotja. Az asszonyok 417 S.gy. (1980) 418 Balassa Iván ezt „elfacsarodó” szívnek nevezi ezt a díszt. 419 BALASSA Iván, 1989. 34. 420 NO VÁK László, 1983.156. 421 S.gy. (1981) 4" NAGY Jenő, 1942. 140. Annak ellenére használja a „kopjafa” nevet, hogy a valkaiak „gombot faragnak”, „gombfának” nevezik a fejfát, még napjainkban is. 4:3 NOVÁK László, 1980. 114-115. 140
