Novák László Ferenc: Fejfa monográfia - Az Arany János Múzeum közleményei 16. (Nagykőrös, 2005)

VI. Fejfa típusok

Állj meg ki jutottál e gyász sír halmához. Hideg tetemimnek készült nyugalmához. Értsd meg ki legyek én jövel e táblához. Én Dobrai István Kristusnak szolgája. Voltam, s ugyan annak megért gabonája. Mivel a mikoron érkézéit Postása.

Éltem hetven három esztendőt számlálja. Ez heljben ÚR Nyájját a ’ míg legeltettem Negyvenkét esztendőt jó Uramtól vettem De már hivatalom látod hogy le tettem Mivel mennyből követ érkezett értem. ANNO 1767

A csarodai református templom falán helyezték el az 1758-ban elhalálozott kegyúr, „Tekéntetes és Vitézlő Idősebb KISREDHEI REDHEI FERENTZ ÚR EPITHAPHIUMA”-t (1.színeskép), amelynek felirata:

Kérd hedd úton járó, ez heljben ki nyugszik?

Gyászos sír boltyában itten ki aluszik?

Ide temettetvén csendesen ki fekszik?

Alább irt versekből rendessen ki tettzik.

Mé/tóságos vérbiillévén fényes kedett,

Fénlő hírrel nevel földön ékeskedett,

Drága virtusokkal szépen nevelkedett ÚR RHEDEI FERENTZ ez sírban tétetett.

Ez világban midőn itt számos időket,

Számlált volna, ötven nyóltz szép esztendőket,

Kikbenszenvedhetett szomorú felhőket,

Ki múla, s nem erre következendőke t.

Nem érhete itten lelke mert menybe ment,

Holott a Kristussal országot minden Szent,

Drága érdemével benne hívőt meg kent,

Végnélkül vénekkel ott enekli szent szent.

Ezer hétszázadikidő hogy kezdetett,

Boldogul kimúlt Úr akkor szii tettetett; húszon kettödik, nap, hogy Szent György érkezett Foljó ötven nyóltzban élte végezteti.

A temetőben síron lévő, a XVIII. századból történeti forrásokból ismeretes „epitáfium” (Nagykőrös), „epitafa” (Abony, Karcag) alakjára, formakincsére vonatkozó adatok nincsenek. Minden bizonnyal névtábla szerű sírjel volt, amit könnyűszerrel el lehetett távolítani a temetőből (Abony), illetve tűzrevaló deszkaként elégetni (Karcag). Egyértelműen sírjel funkciót töltött be az

117