Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Darkó Jenő: "Pascua Romanorum" (Adalékok a honfoglalás előtti Pannónia településföldrajzához)

zatban szereplő „vlach” megjelölés eredetileg a görög forrásban szereplő „római" (Romanus) névnek felel meg ." Tudjuk: a honfoglalás célponti területét, Pannóniát a rómaiak törvényes utódaiként a frankok tartották birtokukban 900 előtt.

Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy kik is lehettek a Nesztor krónikában (PVL) említett „rómaiak” (vlachok) a Kárpát-medencében, a IX. században. A választ Bíborbanszületett Konstantinos „A birodalom kormányzásáról” című munkájában talájuk meg, aki 55 évvel a honfoglalás után meglehetősen biztos képet ad a terület népességi és hatalmi viszonyairól. Konstantinos esetében azonban a különféle tudósítások értelmezésekor meglehetős óvatossággal kell eljárjunk. Nem csupán csak azt kell figyelembe vennünk, hogy a tudós szerző esetenként más és más forrásból merített, hanem arra is tekintettel kell legyünk, hogy a műben ugyanaz az esemény megismételten, legalább még egy, esetenként több variánsban fordul elő.

Konstantinos négy esetben tudósít Pannóniáról, amikor kifejezetten utal a tartomány nevére. Érdekes módon saját kora politikai földrajzi állapotából kiindulva meglehetősen pontosan határozza meg Pannónia fekvését (c. 27.), mégpedig arra a vidékre teszi, „ahol most a türkök lakoznak”.33 34 Tudja jól, hogy Pannóniát valamikor a langobardok (c. 27.), a gepidák és az avarok (c. 25.) „a Singidunum és Sirmium közötti területen” lakták.35 A gotokról, „akik eleinte Pannóniát bírták”, pedig egyenesen azt írja, hogy „az ifjabb Theodosios engedélyével, uralkodásának 19. évében Thrákia területén telepedtek le ... Zénón engedélyével Theoderik patrikios és consul vezetésével birtokba vették a nyugati birodalmat” (c. 25.).36 Éppen azért tűnik teljesen érthetetlennek az a megjegyzése, miszerint (c. 24.) „Hispánia nevét” - úgymond - „Pannóniára változtatták”. - Másfelől egy közelebbről meg nem határozható, éppen azért csakis Pannóniára emlékeztető „Pagania” (Паустос) esetében a császári szerző azt írja, hogy annak „földje a rómaiak császárának fennhatósága alatt állt, de ezeket a földeket az avarok elpusztították, ugyanis kiűzték onnan a most Dalmáciában és Dyrrachionban lakó rómaikat...”! (c. 32.)37 Más helyen ugyanakkor megjegyzi: „A Dalmáciába jött horvátok közül kivált egy rész, és elfoglalta Illyricumot és Pannóniát ... Néhány évig a Dalmáciában élő horvátok is alattvalói voltak a frankoknak.” (c. 30.)38 Dalmácia Velencével - és tegyük hozzá Pannóniával - együtt került frank uralom alá. (c. 28.)39

Mostani előadásunk szempontjából azonban sokkal érdekesebb az, hogy az avarok foglalása Konstantinosznál minden esetben negatívumként jelentkezik, aminek köszönhetően az avarok által elfoglalt területek minden esetben pusztává lettek. A konstantinoszi mű 31. fejezetében foglalt részleten túl a 32., 33. és 35. fejezet hasonlóképpen említést tesz arról, hogy az avarok által meghódított területek pusztává

33 Századok, 1940. 6.

34 DAI ed. MORAVCSIK Gyula, 1950. 115.

35 Uo. 105.

36 Uo. i. h.

37 Uo. 153. - ’Pagania’ esetében másolói tolihibára gondolunk.

38 Uo. 143.

39 Uo. 119.: „... sok év múltával megjelent Pippin király ...”

39