Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Bagi Gábor: A II. József-féle kataszteri felmérés eredményei a Jászkun Kerületben
A II. József-féle kataszteri felmérés eredményei a Jászkun kerületben 1. A felvilágosult abszolutista rendszerek a nyugat-európai előzmények után a XVIII. század folyamán Közép-Európában is célul tűzték ki a lakosság arányos és igazságos állami (és földesúri) adóztatásának megteremtését. Az alapvetően agrár jellegű régióban - a fiziokratizmus tanainak megfelelően - e korban fontos lépések történtek a földjövedelem pontos meghatározására. A Habsburg Birodalom osztrák tartományaiban már 1765-ben befejezték a földek minőségének és jövedelmének megállapítását, azaz a földmérő és a földbecslő munkát. Magyarországon, társországaiban, valamint az Erdélyi Nagyfejedelemségben II. József 1786. február 10-i pátensével rendelte el az összes - jobbágyi és nemesi jellegű - birtokok felmérését, s jövedelmeinek összeírását. A pátens előszavában vázolta e munka tágabb összefüggéseit is; nevezetesen a magyar nemesi insurrectio korszerűtlen voltát, a nemesi adómentesség megszüntetésének szükségességét, valamint az egységes birodalmi adózás fontosságát.508 Témánk szempontjából mellőzzük a kataszteri felmérés intézményi rendszere kialakításának, a munkálatok végrehajtásának - tanulmányokban közétett - bemutatását.509 Közismert, hogy a józsefi abszolutista rendszer összeomlása után az elkészült anyagok döntő többségét a törvényhatóságokban megsemmisítették. Emiatt csak igen elszórtan, különböző családok vagy épp országos főhivatalok levéltárainak fondjaiban maradtak meg olyan anyagok, amelyek a felmérés egyes területekre, törvényhatóságokra vonatkozó adatsorait tartalmazzák. A II. József-féle felmérés, mint az ország első kataszteri felmérése, még töredékesen is felbecsülhetetlen adatokat szolgáltat a földterület művelési ágak szerinti megoszlására, a mezőgazdasági termelés nagyságára vonatkozóan, noha pontosságával kapcsolatban olykor ma is megoszlanak a vélemények. A helytörténetírás szempontjából ugyanakkor a megmaradt adatok fontosságát csak tovább növeli egy sajátos tény. A mai Jász-Nagykun-Szolnok megye területére vonatkozóan sokan leírták már, hogy történeti forrásainak jelentős része megsemmisült. Ez sajnos kétségtelenül igaz. Ugyanakkor viszont gyakorta meg szokás feledkezni arról, hogy azért olyan források is ismertek megyénkre vonatkozólag, amelyek az ország más tájegységein hiányoznak. Ide sorolhatók a II. József-féle kataszteri felmérés fő adatsorai is - melyek szinte minden településre megmaradtak -, s aminek lehetőségeit a megyei helytörténeti kutatás még messze nem merítette ki. BA Gl Gábor 508 FÖRDŐS László: AII. József-féle kataszteri felmérés Magyarországon. In.: Föld és Ember, 1930. 4-6. szám 509 DÁVID Zoltán: Magyarország első kataszteri felmérése. (1786-1789) In.: Történeti Statisztikai Évkönyv, 1960. Budapest, 1960 247
