Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Bagi Gábor: A II. József-féle kataszteri felmérés eredményei a Jászkun Kerületben
Heves és Külső-Szolnok törvényesen egyesített vármegyére vonatkozóan a megmaradt anyagokat Dávid Zoltán összegezte, s publikálta, még 1966-ban.510 E tanulmányban helyet kaptak a Pest megyéből a XIX-XX. században Jász-Nagykun-Szolnokhoz átcsatolt települések is. Nem került viszont még kiadásra a Jászkun vagy Hármas Kerület összesítése, noha annak megléte Fodor Ferenc 1942-ben megjelent nagy Jászság monográfiája óta közismert.5" Az alábbiakban ezt a hiányt igyekszünk pótolni. 2. A II. József-féle kataszteri felmérésnek a Jászkun Kerületben nem sok anyaga maradt meg, s teljességgel hiányoznak a felmérés elrendelésével, a végrehajtás körülményeivel kapcsolatos dokumentumok. A 25 település közül mindössze négynek- Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászkisér, Kunszentmárton - vannak meg a földkönyvei, melyek közül Jászkisér anyagát Dávid Zoltán publikálta.512 Átfogó adatsorokat csak az 1789-re datált, termésösszeírásnak elkeresztelt összesítő ívek hoznak, melyeknek keletkezésére vonatkozólag semmiféle számottevőbb forrás nem ismert.513 Annyi bizonyos, hogy a meglévő földkönyvek adataitól - a Jászság esetében - adatsoraink olykor eltérnek. Ez döntően a jászsági települések kiskunsági pusztáival magyarázható, bár a jelek szerint más - pontosan nem ismert- tényezők hatását is figyelembe kell vennünk. Ez figyelhető meg Kisér esetében, ahol a pálosi puszta miatt találkozunk eltérésekkel.514 Ugyanakkor Apáti és Alsószentgyörgy adatai a földkönyvekben és az összesítő íveken egyeznek, noha mindkét településnek voltak kiskun pusztái. Forrásunk legfőbb problémájának így mindenképp azt kell tekintenünk, hogy a települések pusztáinak adatait nem külön tartalmazzák. Nem lehetetlen, hogy a legtöbb település összesítő ívei a korrekció után készültek, míg egyeseké talán még az előtt. Erre utal, hogy Apátinak és Árokszállásnak 2-2 összesítő íve is megmaradt, lényegtelen eltérésekkel. A megmaradt összeírási ívek kettőbe hajtott, kitöltött, négy oldalas, központilag készített formanyomtatványok, melyeket minden törvényhatóságában használtak az összeírok. Ennek első oldalán a település neve, piackörzete, attól való távolsága szerepel. Eztán, a négy alap gabonanövény (búza, rozs, árpa, zab), valamint a kukorica, a széna (édes és savanyú), a bor (jobb és rosszabb minőségű), valamint a fa (három osztályba sorolt kemény és puhafa) helyi árát rögzítették. Emellett szerepelt még a favágás haszna ölnyi kemény és lágy fa után, továbbá - bár rendszerint nem 510 DÁVID Zoltán: Adatok a mezőgazdasági termelésről a 18. század végén. In.: Történeti Statisztikai Évkönyv, 1965-1966. Budapest, 1968. 511 FODOR Ferenc: A Jászság életrajza. Budapest, 1942. 291-293. A továbbiakban FODOR F., 1942. 512 DÁVID Zoltán: Adatok Jászkisér mezőgazdasági viszonyairól az első kataszteri felmérés alapján. In.: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv, 1978. Szolnok, 1978. 513 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár, Jászkun Kerület Levéltára. II. József-féle iratok. Hármaskerületi községek terméskimutatása, 1789. 514 Itt kell megjegyeznünk, hogy Kisér esetében a Pálos nélküli adatok is eltérnek az összesítésben megadottól. Itt a rétek területe 2955 kát. holddal szemben 3011, míg Pálossal 3983. Emiatt forrásunk az itteni határ területét 14846 katasztrális holdban adta meg, a földkönyv Pálos nélkül 14904-ben, azzal együtt pedig 15876-ban. Ennek a maximálisan 6%-os eltérésnek az okát nem tudtuk megállapítani 248
