Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
tett sor.195 Ezen az alsó részen iszapos, szürke agyagréteget lehetett megfigyelni, és valószínűleg ez a réteg adhatja meg a választ az objektum eredeti, elsődleges funkciójára. A szürke agyag kiválóan alkalmas volt tapasztásra, a ház építésénél innen nyerhették a szükséges agyagot. A ház felépülése után a gödröt elkezdték feltölteni, s felső részét alakították óllá, mint ezt a szerves réteg, illetve a meneteles kiképzésű K-i oldal mutatja. Fölé hasonló egyszerű félszelemenes tetőt emelhettek, mint az 1. gödöról esetében. A különbség inkább abban mutatkozik, hogy míg az 1. gödörólat eleve gödörólnak építették, a 32. objektumot, csak másodlagosan használták annak. Ez mutatkozik a tapasztások ismétlődésében az 1. gödöról, illetve hiányában a 32. objektum esetében. További különbséget láthatunk abban, hogy más horizontot képviselnek a betöltésükből előkerült leletek. Ennek igazolására, most áttekintjük a 32. objektum lelef anyagát: Az objektum leleteinek statisztikai elemzése az előbb bemutatott gödöról betöltésével hasonló szempontok alapján történt. A leletanyag ez esetben sem kapcsolódik az objektum használatához, csupán a datálást segíti. A gödröt a XV. század végétől - XVI. század elejétől kezdték feltölteni házi hulladékkal, előtte, a XV. század első felében használhatták disznóólnak. Ebben az anyagcsoportban is a kerámia volt domináns, valamivel nagyobb arányban jelent meg, mint az 1. gödörólnál, és többféle tárgytípust is foglalt magában, bemutatva a háztartást, hiszen a leletanyagban változatos méretekben és formákban megtalálható valamennyi asztali kerámia illetve főzőedény. Néhány, a háztartásban kevésbé használt kerámiatárgy hiányzik csak, így a szűrőedény, és a mécses vagy gyertyatartó. Azonban az is lehetséges, hogy ezeket az a rendkívül apróra tört darabokból nem lehetett felismerni. A legnagyobb arányban előforduló fazekak között meg kell említeni, hogy több osztrák árú is előfordult, mint import, ám más külföldről származó tárgyat nem lehetett kimutatni. A téma szempontjából legfontosabb leletanyagcsoport értékelését kérésemre Körösi Andrea archezoológus elkészítette, munkáját ezúton is köszönöm. Részletes feldolgozó munkájából az előforduló csontok arányát mutatjuk be összevetve Takács I. és Somhegyi T. eredményeivel, konklúziója hasonló, a gödöról állatcsontanyaga máshol leölt, és a háztartásban felhasznált állatok maradványait tartalmazta. Az objektumból két helyről, a betöltés aljából, illetve az oldalából történt földmintavétel. Ezek előzetes áttekintése során szárakra illetve tömören összeállt földdarabokra figyeltünk fel. A szárak kapcsán megfogalmazódott a béllet azonosításának a lehetősége, ám ezt az elképzelést az alaposabb, Torma Andrea által a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Archeobotanikai Laboratóriumában elvégzett vizsgálat nem igazolta. A szárak közül 4 db üreges szalmaszár, de nem gabonától származik. Annál sokkal vékonyabb, erezettsége nem olyan erőteljes. A külső alaktan önmagában nem meghatározó, szövettani vizsgálat lenne szükséges ahhoz, hogy közelebbi meghatározást tehessünk. 195 Srex 1990. (ásatási napló) 93
