Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

SZENTKIRÁLY - XCIX. szelvény, 32. épület alaprajz M“!:20

1*90. 07.11-08.06.

9. kép: Szentkirály - 32. objektum alaprajza.

Az ásatási technika fejlődését és a környezeti régészeti módszerek gyakorlati térhódítását"'4 mutatja, hogy ebből a rétegből két helyről is vettek földmintát a réteg legvastagabbnak tűnő, faszenes koncentrációt mutató részéből, illetve az aljából, ahol fás szárak kerültek elő, amelyek talán a gödör bélelésével hozhatóak összefüggésbe. A földminták elemzését kérésemre Torma Andrea elvégezte, eredményeit a fejezet végén mutatjuk be.

Az objektum szerkezete nem egységes kiképzésű volt, a belső része meredeken mélyült, míg peremétől egy széles sávban meneteles kiképzésű volt. A K-i része enyhén lejtős, míg a D-i, DK-i része meredek. Ez a felső, csupán kb. -1,25 m mélységig megfigyelhető jellemző, az alsóbb részeken már egyenletesen erős, meredek mélyülésbe vált át. Bár a gödör oldala a bontás során jól elkülöníthető volt, ám tapasztást nem tudtak megfigyelni, végig sárga löszös talaj alkotta az objektum szélét. Az objektum teljes kibontására a -2,60 m-en jelentkező talajvíz miatt nem kerülhe- 194

194 Az ásatáson 1984-ig ritkábban, alkalomszerűen inkább csak próbaképpen, 1984-től

folyamatosan, szisztematikusan vettek földmintákat az ásatási objektumok (valamennyi kút, gabonásvermek, stb.) faszenes betöltéseiből, ezeknek elemzéseiről már több tanulmány is megjelent. TAKÁCS István, 1987., TORMA Andrea, 1996.

92