Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
konstrukciós rajz sáncai szintén túlméretezettnek tűnnek, a sekély árokból nem termelhettek ki ennyi földet. E kritikai észrevételek hangsúlyozása mellett bizonyítottnak tűnik számomra is, hogy az épület állattartó hely, gödöristálló lehetett. Sajnálatos, hogy a legközvetlenebb bizonyíték (talajminta) innen is hiányzik. A kardoskúti istálló legközelebbi párhuzamát Szlovákiából ismerem. Bohata I.(Páldomb) lelőhelyéről, ahol A. Habovstiak tárt fel egy, ugyancsak a XII/XIII. század fordulójára datált, 4.2x5.3 m alapterületű objektumot, amelynek padlója erősen taposott volt, tüzelővel nem rendelkezett, s talált cölöplyukai a kardoskúti istállóéhoz hasonló módon rendeződtek a fal mentén körbe.159 Gödörólat (vagy gödöristállót) tárt fel Takács M. Lébény-Bille dombon. Az ásató régész a X-XI. századi falu 45. objektumát a kemence illetve tüzelőhely hiánya és a téglalap alapú építmény alapterületének szokatlan mérete (kb. 4,4x3,1 m - az alaprajzból leolvasva) miatt határozta meg gödörólnak és állította párhuzamba a kardoskúti istállóval. Értékelésénél felveti a gondolatot, hogy ennek az objektumnak az elemzését a cölöplyuk nélküli házakéval együtt lenne érdemes elvégezni.160 Hasonló szerkezetű, tűzhely nélküli, ágasfás-szelemenes tetőmegoldású építmény volt a 101. objektum is. Sajnos azonban ezen objektumok betöltését nem mutatja be takács M., meghatározó szempontjai a szokatlan méret és a tüzelő hiánya. Feltételesen istállónak határozta meg Bóna I. a dunaújvárosi telep Árpád-kori objektumai közül a 8. objektumot. Az enyhén földbemélyített (pontos mélységadat a gépi nyesés, illetve a rossz ásatási körülmények miatt nem ismert) objektum 350x290 cm alapterületű szabálytalan téglalap volt, tűzhelyet nem találtak benne. Az interpretációnál meghatározó szempont volt az építmény stabilitását jellemző feltűnően mélyre ásott cölöplyukak megléte, s különösen a DNy-i sarokban feltárt cölöplyukcsoport, amit Bóna I. az állatok kikötésével, illetve óvatosan a jászollal magyarázott.161 Az avar falu feltárása mellett az Árpád-kori objektumok kevésbé jelentősek, a publikációban sem kapnak nagyobb figyelmet, illetve nem jelent meg róluk önálló tanulmány, amit Horváth Béla készített volna el.162 Az ásató még két XII/XIII. századi építményt határozott meg gazdasági rendeltetésű objektumnak, és szűk szavú leírása szerint ezek sem lehettek műhelyek vagy terménytárolók. Leletszegénységük, erősen döngölt padlójuk, méretük és szerkezetük alapján úgy gondolom, nem zárható ki, hogy ezek is állattartó épületek, ólak vagy istállók voltak. Az 1. objektum 285x250 cm alapterületű tűzhely nélküli, szelemenes tetőzetü épület volt, betöltéséből mindössze egy bográcsperem töredéke került elő.'63 Az 5. objektum 300x260 cm alapú, szintén tűzhely nélküli, szelemenes tetőszerkezetű építmény volt, kiemelten erősen döngölt padlóval, 80 cm széles bejárata meneteles kialakítású volt.164 Az említetteken kívül a magyarországi szakirodalomban egyszer történik utalás gödörólakra. Laszlovszky J. szintén a Méri I. féle gondolatok szellemében utal 159 A. HABOVSTIAK, 1985. 103-104. 160 TAKÁCS Miklós, 1996. 201. 161 BÓNA István, 1973. 18., 81. 162 BÓNA István, 1973. 153. jegyzet 163 BÓNA István, 1973. 14. 164 BÓNA István, 1973. 17. 80
