Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
arra, hogy a tiszafüred-morotvaparti ásatások165 némely objektumát állattartással lehet kapcsolatba hozni. Bár a gödöról szó nem szerepel a publikációjában, leírása (és szóbeli közlése) világosan mutatja az erre irányuló interpretációt. Az V. felület 5. objektuma 3,2x2 m alapú rézsűs kiképzésű, erősen taposott padlójú volt, és ehhez hasonló jellemzőket mutatott az V. felület 6. objektuma (2,4-2,5x1,8-1,9 m alapú), illetve az V. felület 11. objektuma (3,2x2,4-2,5 m alapú) is.1“ A gödörólak felismeréséhez jelentősen hozzájárult, hogy az ásató leírásában említi, hogy az objektumok betöltése fekete, zsíros, kevert föld volt. Az ásatási körülményeket jellemzi, hogy gépi nyesés megbolygatta a középkori járószintet, illetve a tervezett nagyberuházás határideje feszített ütemű feltárást írt elő, ami mellett nem érvényesülhettek a legideálisabb ásatási módszerek. A továbbiakban olyan objektumokat mutatok be, amelyek szerkezetük alapján lehettek gödörólak, ám azokat az ásató régész vagy nem interpretálta vagy nem gödörólnak interpretálta. Szempontjaimat részben a Méri I. által megfogalmazott elvekhez igazítottam (erősen döngölt padló, a lakóépületek jellemző berendezéseinek hiánya, mühelyhulladék hiánya), részben fontos jellemzőnek vettem, ha az ásató kihangsúlyozza az objektum feltűnően zsíros tapintású, fekete színű, szerves maradványokra (trágya) utaló betöltést, továbbá az egyszerű tüzelőberendezést sem tartottam kizáró tényezőnek. Bár nem meghatározó szempont, figyeltem arra, hogy az adott települések házainak formája és mérete milyen jellemzőket mutat, és elsősorban az ezektől eltérő objektumokat vizsgáltam. De még egyszer hangsúlyozom: nem szükségszerű, hogy az ólak kisebbek vagy lényegesen nagyobbak legyenek a lakóházaknál. Mivel az adataim csak a publikált ásatásokból származhatnak, amelyeknél a hangsúly nem ezeken az építményeken van, leírásuk, rajzaik, fotóik nem egyszer hiányosak, és nem áll módomban közvetlen bizonyítékot felmutatni, csak azokat az építményeket mutatom be, amelyek valamilyen szempontból jellemző típusát adják a gödörólaknak. Adataim szegénysége nem teszik lehetővé a tipizálást, ám úgy vélem ennél az objektumnál ez egyébként sem lenne célszerű, számos ismeretlen tényezővel kellene számolni, ami eleve torzítaná csoportosításunkat. Természetesen a tévedés lehetősége így is fennáll, ám úgy gondolom, hogy figyelembe véve egy-egy belső telek gazdasági épületei és lakóobjektumai közötti számarányt, ez a tévedés mindenképpen kisebb lesz, mint ami a jelenlegi szakirodalomból kiolvasható. Pintér L. ballószögi ásatásán167 (M5 autópálya, 91. lelőhely) többféle gazdasági rendeltetésű, szerves betöltésű objektum is előkerült. Ezek megvilágíthatnák, az Árpád-kori gazdasági udvarok sokszínűségét, célszerű kialakítású objektumai a differenciált belterjes állattartás igazolását jelenthetnék. 62. objektuma négyzetes kiképzésű, 3,7x3,04 m alapú volt, hasonló kiképzésű (és funkciójú) lehetett a 65. objektum is, amely valamivel kisebb alapterületű volt: 3,1x2,6 m. A 90. objektum kerek 165 LÁSZLÓVSZKY József, 1991. 166 LASZLOVSZKY József, 1991. 321., 324., 328. (ill. alaprajzok: 322., 323., 330. - a fotók sajnos inkább az ásatási körülményekre, semmint az objektumok szerkezetére világítanak rá: 365., 366., 370.) 167 PINTÉR László, 1995. 191-193. 81
