Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Pálóczi Horváth András: A késő középkori Szentkirály határhasználata és gazdálkodása
gül a hármas határ dombjának sem egyszerűen „halom” volt már a neve, hanem a hangzatos Feleföldhalma vagy Kaptár-domb, utóbbi akár méhészkedésre is utalhat. Ugyancsak az 1488-i oklevélben, Felső-Alpár területén jegyezték le a Rásonyi László szerint kun eredetű Kürküle ’fajdkakasos hely’ földrajzi nevet (ad caput Kwrkwle), amely a kun etnikum huzamosabb ittlakására utal.6' Miután körbejártuk ezt a meglehetősen nagy kiterjedésű birtokot, nézzük meg, van-e adatunk a határhasználatra és a gazdálkodás szerkezetére? A továbbiakban a két birtok közül csak Szentkirállyal foglalkozunk. Szentkirály területe ma 10189 ha, azaz 101,89 km2. Fontos lenne kideríteni a középkori szántóföldek elhelyezkedését és kiterjedését. Bár néhány helyen az országban már történtek jó eredménnyel ilyen kutatások - elegendő legyen itt Nováki Gyula sarvalyi kutatásaira hivatkozni -, Szentkirályon eddig sem légifényképeken nem találtunk régi művelési nyomokat, sem felszíni megfigyeléssel nem lehetett parcella-határokat megállapítani, mert például nincsenek kövek a talajban, amelyeket a parcellák szélére, a mezsgyére dobáltak volna. Lehetséges, hogy a jelenleg folyó történeti ökológiai program során más módszerekkel - talaj szerkezettani vizsgálatokkal, paleoökológiai elemzésekkel - lesznek majd értékelhető eredményeink. Jelenleg az I. katonai felmérés térképeit próbáltuk meg ilyen szempontból elemezni. Szentkirály területét a Coll. XVII. Sectio XXV-XXVI. és a Coll. XVIII. Sectio XXIV-XXV. térképlapokon találjuk.61 62 A térképfelvétel idején, a 18. század második felében Szentkirály pusztán már kiterjedt tanyavilág volt. Kérdés, hogy a felszín ábrázolásának mely elemei vezethetők vissza a középkorra? A következő térképi elemeket tartjuk ilyennek: • a középkori templom romja (Sz:Ktral-Alte-Kirch)\ • a Kőrösről Alsóalpárra vezető nagy út, mely a Budát és Szegedet összekötő Árpád-kori eredetű országút egy szakasza, egyúttal Szentkirály nyugati határvonalát képezi; • a Szentkirályt és Kocsért elválasztó birtokhatár, mely a 18. században a Jászkunság határvonala; • a szentkirályi erdő (Szent Kiral Wald), mely a birtok nyugati részén fekszik és a Borbást és Szentkirályt összekötő út keresztülszeli, átmérője észak-déli irányban 3 km, kelet-nyugati irányban 2,7 km; • ugyanez a nyugat-keleti út a faluból kelet felé, Kécskére vezető szakaszával, amelyet az 1488-i oklevél említ; • a szentkirályi templomromtól délkelet felé vezető földút, amely a faluból Püspökalpárra vezetett az 1488-i oklevél szerint; 61 RÁSONYI László 1957. 121.; RÁSONYI László,1967. 141.; RÁSONYI László 1966-1969. 111, 121. 62 Josephinische Aufnahme (1763-1787): „Theil des Pester Comitat und Klein Rumänien” Coli. XVII, Sectio XXV-XXVI.; „Theil des Jasiger Distr: dann des Pester, und Heveser Comitat” Coll. XVIII, Sectio XXIV.; „Theil Des Pester, und Heveser Comitat” Coll. XVIII, Sectio XXV. Az agrártörténeti elemzést a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Térképtárában őrzött színes másolatokon végeztük. 60
