Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - H. Bathó Edit: A szőlőtermesztés múltja a Jászságban
egyre többen rendelkeznek a szőlőműveléshez szükséges szakszerű ismeretekkel, erre utal, hogy a szőlő metszése, kezelése, permetezése és trágyázása sem hagy sok kívánnivalót maga után. De nem úgy a bor kezelése, mivel a legtöbb helyen nem megfelelő helyiségben tárolják, s megfelelő hozzáértés miatt a hordók kezelése is igen kifogásolható. Ebből következik, hogy ugyanabból a szőlőfajtából szűrt bor egy gazdánál is sokféle hordóban áll, ezért többnyire hibás ízű és piacképessége is gyenge. Ennek ellenére azonban Jászberény környékéről némely évben mégis jelentős bor mennyiséget exportálnak, elsősorban Svájcba.744 A fdoxéra hatalmas pusztítása után a jászsági gazdák ugyan mindent megtettek, hogy a szőlő termesztését újra felvirágoztassák, de világossá vált, hogy a korábbi állapot már nem állítható vissza. Ennek legfőbb oka a társadalmi és a gazdasági viszonyok megváltozásában keresendő. 1876-ban a jászok elveszítik ősi kiváltságaikat, a Jász kerületet megszüntetik és betagozódnak az újonnan kialakított Jász- Nagykun-Szolnok vármegyébe. Megváltoznak a gazdálkodás körülményei is. A paraszti kisgazdaságok a legfőbb hangsúlyt a földművelésre és az állattartásra helyezik, s bár jóllehet még nagyon sok gazda rendelkezik a szántó, rét, legelő mellett szőlőfölddel is. A borral való kereskedelem is nehézségekbe ütközött. A túltermelés miattmég a jó hegyvidéki borok is nehezen találtak piacra, nemhogy akevéssé értékes alföldi homoki borok. Mindezen túl a két világháború időszaka sem igen kedvezett a szőlő termesztésének. Herbert János úgy véli, hogy a szőlők ugyan kitűnő alkalmat nyújtanak a kisgazda családok munkaerejének kihasználására, de „mégsem volnának a pusztulás útján feltartandók. ”745 746 A Jászság szőlőterülete k.h.-ban 46 1895 1935 1952 1957 1962 Jászágó-41 127 30 J ászai sószentgy örgy 1 8-3-Jászapáti 180 84 26 27 47 Jászárokszállás 307 163 37 31-Jászberény 1318 3075 2657 2964 2403 Jászboldogháza-10 4 3 Jászdózsa 87 146 104 110 71 J ászfelsőszentgyörgy 407 332 256 361 231 Jászfényszaru 284 406 319 444 452 Jászjákóhalma 107 24 10 19 10 Jászkisér 208 46--19 Jászszentandrás 86 400 341 440 548 A táblázatból igen jól kitűnik a jász települések szőlőterületeinek nagysága és azok változása. Az ágói tanyavilág 1952-ben vált önálló településsé, addig, mint Arokszállás külterülete szerepelt. Homokos talaja igen alkalmas volt szőlő és gyümölcs telepítésére, ezért egyre többet törtek fel a határból. 1957-ben, amikor a ma744 SCHEFTSIK György, 1935. 247. 745 HERBERT János, é.n. 11. 746 Adatok Szolnok megye múltjából. I. 1980. 190, 200, 215, 231, 250, 271, 283, 299, 314, 335, 350, 366, 378. 376
