Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Selmeczi Kovács Attila: Olajnövényművelés az Alföldön
megfelelőbb termőtáját Bács megye jelentette.668 Jelenlegi termesztése is itt folyik, mintegy 2300 kát. holdon,669 ami a háború alattinak kb. egy tizedét teszi ki.670 A földimogyorót az 1950-es évek elejének nagy haszonnövényhonosítási kampánya jelentette meg e vidéken. Müveléskísérlete a délkelet-alföldi területen eredménnyel járt, termesztéskörzete a mezőkovácsházi járás lett, ahol a mai napig megőrizte fontosságát.671 Összegzés Összegezve az elmondottakat, az agrártörténeti és néprajzi kutatásokban mindeddig kevés polgárjogot nyert olajnövények nagytáji elterjedése, termesztéstörténete, hanem a mezőgazdasági termelés struktúrájában elfoglalt nem jelentéktelen helyét is megvilágítja. Pl. a hagyományos gazdálkodás keretei között egyre erőteljesebbé váló mezőgazdasági kapitalizálódást a repcetermesztés XIX. századi térhódításának alakulása jól visszatükrözi. Termesztésének mértéke a mezőgazdaság kapitalizálódásának szinte számszerű kifejezője. Az alföldi olajnövényművelést az tette lehetővé, hogy a repce a XIX. század közepére az alföldi nagybirtokok mellett a kisgazdaságok tömegét is meghódította. Tehát a repce teremtette meg az alföldi olaj növénykultúrát. Noha előtte a len és kender elégítette ki nagyobb részben a vidék növényolaj-szükségletét, termesztésük mértéke jóval elmaradt a repce mögött. Az ipari olajat biztosító repcét az alföldi mezőgazdasági üzemek szinte teljes egészében kapitalista célból (piacra) termelték hagyományos, külterjes művelésmóddal. A század végén háttérbe szoruló repce helyébe, főképpen a kisgazdaságok keretei között viszont a merőben újnak számító, kapáskultúrához tartozó, szinte kizárólag önellátásra szolgáló napraforgó lépett. A XX. századi olajosnövénytermesztés alakulását elsőrendűen a konjunktúrák szabályozták. Az állami beavatkozások határozták meg termesztésének mértékét és fajtaösszetételét. Ennek eredményeként került végképp háttérbe a repce, rendkívül jelentőssé a napraforgó, valamint időszakosan az olajlen és ricinus. Jelenlegi olajosnövénykultúránk egyik fontos bázisa az Alföld. A nagytájon belül termesztési körzetei szinte teljesen egybeesnek az eredeti termesztéskörzetekkel, ami az alföldi olajnövénykultúra stabilitásáról tanúskodik. 668 LACZKÓ - MOHÁCSI: Olajnövényeink termesztése. Bp. 1941. 8. - Általában a motorolaj szükséget is növelte az olajosnövények müvelésterületét. 669ENYEDI i. m. 197. 670 KURNIK Ernő: Ricinus. In: Magyar növénynemesítés. Szerk. Kapás Sándor. Bp. 1969. 285. 671 ENYEDI i. m. 198. 358
