Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - H. Bathó Edit: A szőlőtermesztés múltja a Jászságban
BATHÓEdit A szőlőtermesztés múltja a Jászságban Magyarország híres borvidékei (tokaji, Miskolc-abaúji, Eger-visontai, Villánysiklósi, Somlyói, Tokaj-hegyaljai, stb.) mellett szerényen meghúzódó, hatalmas kiterjedésű alföldi borvidék, egyik jellegzetes területe, a Jászság. A szőlő termesztése a jászok földjén igen nagy múltra tekint vissza. Legkorábbi adataink a XVI. századból, a török hódoltság korából maradtak ránk. A szőlőtelepítés kezdetei A Jászság a török megszállás alatt is viszonylagosan megőrizte korábbi kiváltságos voltát, s mint a hatvani khászhoz tartozó, kincstári tulajdonban lévő terület, közvetlenül a szultáni udvarnak adózott.672 A hatvani szandzsák legrégebbi összeírása 1550-ből való. Az ötödik náhijébe673 sorozott Jászberény város és a 12 jász település összeírásában azonban nem találkozunk az adóköteles termékek tételes felsorolásával, helyette a következő bejegyzést olvashatjuk: „Jászberény város, tizenkét faluval együtt régebben, a királyok korában tizedet és dzsizje adótnem fizetett, mivel évenkint szabott összegben hétszáz flórit, a flórit ötven akcse értékben számolva, és kétezerötszáz kila búzát és kétezerötszáz kila árpát szokott fizetni, a régi szokásokhoz híven az új szultáni defterbe is így jegyeztetett fel... ” Ez tehát azt jelentette, hogy a török uralom kezdetén a Jászság különálló adóegységet képezett és adóját maga szolgáltatta be a török kincstárba, feltehetően azispán közreműködésével.674 A hatvani szandzsák 1570-ből származó adóösszeírása azonban már azt mutatja, hogy a jászberényi náhijé-hez 15 falu és 8 puszta tartozik, akik a sokféle adónem között, hordóadót is fizetnek.675 Hordóadó akcsa-ban676 Jászberény 1.800 Gáli Szengyörgy 98 Kisér 180 Jász Ladán 90 Jász Apáti 120 Kerek Udvar 30 Ágó 375 Alataján 45 Bódok Ház 162 Mihál Telek 140 Kürt 60 Mizse 60 Ladáni Szengyörgy 175 Jákó Halma 60 Négy Szállás 60 Áruk Szállás677 280 Dósa 125 672 FEKETE Lajos, 1940. 7-8. 673 A magyar járásnak megfelelő közigazgatási egység a szandzsákon belül. A hatvani szandzsák 14 náhijét foglalt magába. In. BAYERLE Gusztáv, 1998. 277. 674 FEKETE Lajos, 1968. 7-8. 675 BAYERLE Gusztáv, 1998. 36-37. 76-96. 676 akcsa: ezüst érme, a török közigazgatás alap-pénzegysége. A 16. század közepén egy akcsa két dénárral, ötven akcsa egy forinttal volt egyenértékű. Ez az érték azonban már az 1550-es évek végére romlott. In. BAYERLE Gusztáv, 1998. 278. 677 Árokszállás ebben az időben nem a jászberényi, hanem a hatvani náhijébe tartozott. In. BAYERLE Gusztáv, 1998. 36-37. 359
