Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Földművelő gazdálkodás - Csoma Zsigmond: Bolgárkertészet az Alföldön
sítette. 1871-ben még csak 164 pest-budai bolgárkertészről tudunk, de a 19. század utolsó évtizedében már 573-ra nőtt a számuk a belső pesti kertövezetben. Emellett az elővárosi övezetben is dolgoztak bolgárkertészek. A bolgár öntözési módszer A Kárpát-medencében a rendszeresen előforduló aszály ellen az öntözés lett volna a radikális védekezés egyetlen eszköze. Az 1863. és az 1865. évi aszálykárok után kibontakozó vitában nagy erővel jelentkezett az öntözőművek létesítésének követelése.576 Jelentős és rendszeres öntözést azonban csak a megtelepedő bolgárkertészek honosítottak meg. Lukácsy Sándor már 1865-ben felfigyelt arra az újdonságnak számító dologra, hogy a káposztásmegyeri bolgárkertészek a csömöri homokhegyek felől folyó patak (Rákos patak) vizével és „igen egyszerű emelőgéppeF öntöztek. A vízemelőt délelőtt két, délután másik két lóval működtették, és ennek segítségével árasztották el a 18 kh-nyi területet. A cikkben a vízemelő szerkezet rajzának megjelenését a képmetsző késedelme miatt a következő számban ígérték, de sajnos a későbbi számokban sem jelent meg ez a metszet.577 Az öntözés újdonságát jelzi Czibulya Ferenc magyarországi bolgár módszerrel dolgozó kertész életrajzi visszaemlékezése is, amikor arról ír, hogy édesapja elmesélése szerint az uradalmi intéző, bár tudta, hogy hol van Bulgária, de az öntözéses bolgárkertészetről még semmit sem hallott.578 A bolgárkertészek ugyanis nem hideg kútvizet, hanem felmelegedett, langyos állóvizet vagy sekély, lassú mozgású folyóvizet használtak öntözésre, amit már a század eleji magyar szakirodalom is megfigyelt.579 Ez és az a módszer, ahogy a vizet nyerték és elvezették a zöldségnövényekhez, merőben különbözött az addig ismerttől. A magyarok ugyanis gémeskútból húzott hideg vizet locsolóval öntöztek, a németek pedig szelepes fenekű vödrökkel húzták a vizet fel kútból, és ásott csatornából vagy vízgyűjtő gödörből szórták ki az öntözővizet. A fiterás, parcellás árasztó öntözést viszont a bolgárok alkalmazták és terjesztették el Magyarországon. A lapáttal szórt víz már a század eleji szakirodalom szerint sem volt megfelelő, mert leverte és beszennyezte a palántát, amellett tömörítette a talajt.580 Ugyanakkor a bolgárkertészek a letelepedésüknél mindig figyeltek az álló vizek közelségére. Pesten is az 1745 óta folyamatosan szabályozott Rákos-patak mentét találták az egyik legalkalmasabbnak. Ezek ugyanis a 18. század közepéig mocsaras részek voltak, amelyek lecsapolásával a vizafogói szántóföldek mellett levő mocsaraknak a város körüli - de az egykori Duna-meder területén ásott csatornával való - levezetésével folytatódott a lecsapolás. A vizeket a mai Boráros tér irányában vezették le, az úgynevezett Rákos-árkon keresztül. A vizek, a könnyen felmelegedő, jó vízgazdálkodású és tápanyagban gazdag talajok kiválóan megfeleltek később a bolgárkertészek igényeinek. Nem véletlen, hogy Zugló, a Thököly és a külső Kerepesi út közötti te-576 GUNST P. 1984.447. 577 LUKÁCSY S. 1865. 127. 578 CZIBULYA F. 1987. 579 RÉVÉSZ, 1915. 9. 580 RÉVÉSZ, 1909. 11. 308
