Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Földművelő gazdálkodás - Sági Norberta: Földművelés Újszilváson a XX. század második felében

SÁGI Norbérta r Földművelés Újszilváson a XX. század második felében Újszilvás, mely e dolgozat alapját képező kutatások színhelye volt, éppen ebben az évben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. A 2600 főt számláló falu a Tápió-vidék peremén fekszik, Abonnyal és Cegléddel alkot háromszöget. 1950-ben Tápiógyörgye és Tápiószele határából hozták létre. A település történelme a 19. század utolsó negyedéig vezethető vissza, amikor az uradalmi gazdálkodás vonzerejének köszönhetően a terület el kezdett benépesülni. Mai területére abban az időszakban a munkalehetőség nemcsak a környékből, ha­nem a Jászságból is vonzotta a munkásokat. A két akkori sikerágazat, a dohányter­mesztés és a szőlőművelés helyi elterjesztésében és felfutásában nagy szerepet ját­szottak ezek a bevándorlók. A táj természeti adottságai a Duna-Tisza köze más területeihez hasonlóan itt is el­sősorban a szántóföldi növénytermesztésre és a legelők révén a nagyállattartásra nyújtottak lehetőséget. A század első évtizedeiben a tanyásodás megindulásával párhuzamosan terjedt ki az intenzív zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermesztés, mely az uradalmi központban lévő feldolgozási és felvásárlási lehetőségnek köszönhető­en évről évre növekedni látszott. A dolgozatban azt igyekszem bemutatni, hogyan változott az egyes földművelési ágak helyzete és szerepe a falu területén, hogyan változott a kiskerttulajdonosok stratégiája a gazdasági változásokra való reakcióként. A vizsgált időszak az 1945-ös földosztásoktól az 1990-es évek végéig terjed, magába foglalva így három nagy szakaszt: a téeszszervezések előtti időszakot, a téeszgazdálkodás éveit és a privati­zációt követő mintegy 10 évet. Birtokviszonyok és a földtulajdon változásai A századforduló birtokviszonyaira a nagybirtok túlsúlya jellemző, magas az 5 holdnál kevesebb területtel rendelkezők és a földnélküliek, mezőgazdasági munká­sok, summások száma. Pest megyében ekkor 29% a nagybirtok aránya. Tápiógyörgyén, ahová a mai fa­lunak az akkor már kimutathatóan benépesedett része tartozott, ez az arány 73,7%. A törpebirtokok súlyát hasonlítva a tápiógyörgyei községi átlag (6,7%) magasabb a vármegyeinél (5%). A tápiógyörgyei iratokban szereplő, ma már újszilvási területe­ken magas az 5-15 hold földdel rendelkezők száma.550 A vizsgált területen a birtokszerkezet arányain az 1945-ös földreform változtatott valamelyest, hiszen a földosztás hatására Újszilváson is nőtt a kis- és középbirto­kosok száma, csökkent a törpebirtokosoké és a mezőgazdasági munkásoké, de a mezőgazdaság túlnépesedése nem oldódott meg. A földosztásig jövedelmüket me­zőgazdasági bérmunkával (summásmunkával, részesmunkákkal) megszerzők a nagybirtokok megszűnte után, a II. világháborút követő évtizedekben a nagyarányú 550 Vö. G. MORÓ: 1985: 347. 291

Next

/
Oldalképek
Tartalom