Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban

házak, házcsoportok közvetlen közelében voltak, másfelől viszont egyetlen falurész feltárása sem teljes, így nem tudhatjuk, tartoztak-e mindegyikhez ilyen építmények.

A füstölőknek (aszalóknak) három fajtája került elő.

1. A füstölőház (II/A terület) (3. ábra)

A nyomvonal déli részén, a karámoktól délnyugatra nagyméretű, 6 m átmérőjű, zárt körárok foltja jelentkezett. A feltárt, 50 cm széles árok 70-80 cm-re nyúlt a mai földfelszín alá. A körárok északnyugati oldalához 250 x 100 cm nagyságú, szabályos téglalap alakú folt, kibontva egy kb. 110 cm mély, fordított trapéz átmetszetű mélyedés csatlakozott. Ennek a körárokkal átellenes keskeny végében, a fenéknél 35 x 45 cm-es, sötétbarna betöltésű, szabálytalan ovális elszíneződés látszott. Ez az 1 m-nel hosszabb „alagút ” egy föld alatti kemencébe csatlakozott be, melynek 90- 130 cm mélyen levő tüzelőnyílása egy, az „alagútra” merőleges, ugyancsak téglalap alakú és fordított trapéz metszetű, 330 cm hosszú, 120, középen 150 cm széles, kb. 100 cm mély mélyedésbe vezetett. E mélyedés feneke alá középen kb. 60 cm-rel nyúlt két cölöplyuk. Az objektumot füstölőházként határoztuk meg. 3

3. ábra: A füstölőház alap- és metszetrajza

A füstölőház első helyisége az utóbb említett téglalap alakú mélyedés volt, mely fölé - a cölöplyukak tanúsága szerint - tetőt is emeltek. Ebből a „munkagödörből” történt a földalatti kemence tüzelése. A kemencét a földfelszínnel egy kör alakú füstnyílás kötötte össze, melyet szükség esetén le lehetett zárni. A kemencéből egy föld alatti kürtő vezetett a második téglalap alakú mélyedéshez, melynek pontos funkcióját - analógiák hiányában - nem tudjuk meghatározni. A kemence füstje vé-22