Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)

Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban

gül egy részben a földfelszínre épített, kör alakú helyiségbe került, ahol bizonnyal a füstölnivalót tárolták.

Hasonló füstölőházak megfigyeléséről nincs tudomásunk. Egyszerűbb füstölőket (aszalókat) azonban a szarmata település egyéb részein is feltártunk.

2. Földalatti kürtös füstölők (aszalók) (I/D. és III/C területek) (4. ábra)

Mindkét füstölő két-két, egymás melletti gödörfoltként jelentkezett. Csak a feltárás során derült ki, hogy a két-két gödröt a földfelszín alatt kürtő köti össze.

A könnyebben rekonstruálható objektum 170x160 cm-es hamuzógödre sekély, alig 50-60 cm volt, a kemence tüzelőnyílása felé haladva mélyült. A tüzelőnyílást 40-60 cm mélységben találtuk meg. A föld alatti kemence és a kürtő együttes hozsza 170 cm volt, és a föld alatt torkollott a 180 x 130 cm nagyságú, 80 cm mély füstölőgödörbe.

4. ábra: Kürtös füstölő és néprajzi párhuzama

Rekonstrukciónk szerint az egyik gödörnek a másikhoz legközelebb fekvő oldala mellett fahasábokból tüzet raktak. A füst a föld alatti kürtőn jutott a másik gödörbe, melyet a földfelszínen azzal az edénnyel (kosárral) zártak, melybe a füstölendő (aszalandó) élelmiszert tették. Az ilyen típusú tartósító-berendezések a néprajzból jól ismertek. 3

3, Egyszerű füstölők (aszalók) (I. II. és III. területek) (5. ábra)

A feltárás során még egyszerűen tüzelőgödröknek neveztük azokat a kör vagy nyolcas alakú objektumokat, melyekben vörös vagy fekete égésnyomot találtunk. Az I. és III. területen ezek a gödrök elszórtan jelentkeztek, а II/A területen viszont a karámoktól és a később tárgyalandó pásztorházaktól délnyugatra, egymáshoz viszonylag közel voltak. Ez is oka volt annak, hogy korábban kizárólag tüzelőgödör-, tehát a főzéssel összefüggő funkciójukra gondoltunk. A néprajzi párhuzamok azonban más lehetőséget is megengednek.

23