Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban
désű volt a település. A kb. 120x100 m-es nagyság csak a jelenlegi domborzati viszonyokat figyelembe vevő feltételezés. A házak mellett kemencéket, tüzelőgödröket egyáltalán nem, és csak viszonylag kis számú hulladék- és vermesgödröt találtunk. Ennek oka az is lehet, hogy a házsortól nyugatra fekvő rész feltárására nem volt lehetőségünk. A falu széle észak-északkeleti irányban sem határozható meg, itt ugyanis összeolvad azzal a faluval, mely a szarmata település feltárt részének legkésőbbi lakóhelye. 4. A legkésőbbi falu (III/A és C terület) Azt, hogy ez a rész kronológiailag eltér az eddig tárgyalt lakóhelyektől, egyértelműen jelzi a házak megváltozott szerkezete. Nagyságuk ugyan hasonló, de a korábbi középső cölöplyukas szerkezetet az ágasfás-szelemenes építési mód váltja fel. Ezzel középre kerülhetett a tűzhely. Ennek nyomát ugyan csak az egyik háznál tudtuk megfigyelni, de valószínűleg ezekkel a lakóhelyekkel is az történt, mint a korábbiakkal: miután már nem szolgáltak emberi szálláshelyül, állattartás céljára használták a megfelelően átalakított korábbi házakat. A feltárt részen kemencék egyáltalán nem kerültek elő, s a néhány tüzelőgödör esetleg szintén értelmezhető füstölőként. Elképzelhető, hogy a település sütő- és főzőalkalmatosságai az uralkodó északnyugat-délkeleti szélirány miatt a házaktól délkeletre álltak, ez a rész azonban sajnos kiesik a feltárható területből. Ez az utolsó falurész ugyanolyan rendezetlen, mint a korábbi három közül kettő. A házak egymástól 10-30 m-re vannak, a köztük levő területet teljesen kitöltötték a gödrök. E gödrök túlnyomó része hulladékgödör volt, jóval „faluszerűbb” anyaggal, mint az eddig említettek. Még azokénál is több volt bennük a kerámia- és állatcsont-anyag, feltűnő volt a hamus betöltések igen nagy száma, s olyan különleges, a mindennapi életre utaló tárgyak (ékszer- és eszköztöredékek) kerültek elő belőlük, melyek a korábbi falurészeknél hiányoztak. Ezek közül is kiemelkedik az egyik, viszonylag kis átmérőjű, de mély gödör, melyben egy nagyméretű őrlőkő-párt, mellette fenőkövet továbbá egy kisméretű vasbográcsot találtunk. Mindezek mellett további meglepetéssel szolgált az a hét, különböző díszítésű orsógomb, melyek egy nagyméretű edény válltöredékére voltak helyezve. A feltárt terület északnyugati részén megtaláltuk a falu szélét: itt házak már nincsenek, gödör alig van, az egyenes árkok viszont talán a települést védték. E legkésőbbi falu nagysága a feltárt területrészek és a domborzati viszonyok alapján kb. 140 x 100 m-es területre terjedt ki. Délen az előbb ismertetett településrész zárja, tőle északra az autópálya építése során sem kerültek elő településnyomok. 2. Füstölők vagy aszalók Azokat az objektumokat, melyeket füstölőknek vagy aszalóknak határozhatunk meg, nagyon nehéz a fent felsorolt négy falurészhez kötni. Egyrészt általában nem a 21
