Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban
bői mára már csak 5 pár teljesen egyforma, nagyméretű cölöp lyuk maradt meg. A lyukak által határolt terület nagysága 6,3x3 m. Az északi cölöplyuk-párhoz kétoldalt hasonló alakú és nagyságú cölöplyukak csatlakoztak, valószínűleg itt volt a - félköríves ? - bejárat. Az első lakóhely csak mintegy 60 m hosszan húzódott észak-déli irányban. Keletnyugati kiterjedése pontosan nem határozható meg, mivel csak a nyomvonal 60 m széles sávját volt lehetőségünk megkutatni. így nem tudjuk, hogy az első szarmata közösség mekkora volt, s azt sem, miért költöznek el a szomszédos nyugati vagy keleti domb valamelyikére. Az új helyszín(ek) meghatározása nem véletlenül bizonytalan. Ugyanis mind a kb. 250 m távolságra fekvő nyugati, mind a kb. 150 m-nyire levő keleti dombon olyan házakat tártunk fel, melyek szerkezete megegyezik az első falu házaiéval. 2. Az azonos korú vagy második falu (I/D. terület) A keleti domb közepén és keleti lejtőjén található lakórész érdekessége, hogy pontosan ugyanolyan V alakú árok egy része került elő, mint amilyen köré az első falu házait építették. Ezen árok miatt vélhetnénk esetleg azonos korúnak az itteni településrészt. Az árok keleti fele sajnos kívül esett a feltárás területén, nem tudjuk, hány háztartás vízgyűjtését és -levezetését látta el. Az első falu házaiéval teljesen megegyező szerkezetű négy ház közül csak egyetlen volt az árok feltárható szakasza közelében. A többi három egy ettől északra, kb. 60 m hosszan nyúló sávban, egymástól kb. 30 m-re feküdt. A feltárt részen három szabadtéri kemence került elő, ezek mindegyike más típusú volt, s lényegében analógiái a nyomvonali faluban találtaknak. Kettő közülük hamuzógödrös előterü, egyikükhöz két, kerámiával sűrűn fedett sütőtér is tartozott. Legérdekesebb a falurész északnyugati sarkában épített kemence volt, melyhez egy korábbi vermesgödröt használtak fel. Sütőfelületét cserepekkel borították, de soha nem használták, mert égésnyomokat nem tudtunk megfigyelni. A házak közelében több hulladék- és néhány vermesgödröt tártunk fel, bennük a szokásos gazdag kerámia- és állatcsont-anyaggal. A keleti domb faluja észak-déli irányban egy kb. 100 m-es sávban húzódott. Kelet-nyugati kiterjedését nem tudjuk meghatározni, mivel csak egy 50 m széles szakasz feltárására volt lehetőségünk. 3 3. A második vagy harmadik falu (III/B. terület) A nyugati domb első lakói a korábbiaknál sokkal rendezettebb környezetet teremtettek maguknak. Ezt jelzi az az „utcarendszer”, melyet a domb délkeleti lejtőjén alakítottak ki. A korábbi két településrészévei azonos méretű és szerkezetű, azaz középső cölöpös házaikat szabályos sorokba rendezték. Az „alvég” utcájának feltárt része 5 házból áll, melyeket egy 30 m-es szakaszon, egymáshoz közel és egymással párhuzamosan építettek fel. A legelső ház egyben a szarmata telep ezen részének legdélibb objektuma. A házsortól keletre mintegy 40 m-re fekvő feltárási határig más házat nem találtunk. Északi irányba, kb. 60 m-re újabb, hasonló szerkezetű ház került elő. Azt azonban nem tudjuk, hogy a domb déli és nyugati lejtőjén mekkora kiterje-20
