Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Határhasználat - Wicker Erika: Mezőgazdaság és településrendszer a szermata körban
jektuma azonban nem karám, hanem egy nagy, kb. 50 m hosszú, V alakú árok, melynek közvetlen környékén 5 házat tártunk fel. A házak lényegében az árok külső vonalát követik, amely feltehetően vízgyűjtőként és -elvezetőként szolgált. Egyfelől a körülárkolt házak közeléből vezette el az esővizet, másfelől pedig az agyagos talajánál fogva összegyűjtött vizet tárolta. A házak mindegyike középső cölöpös szerkezetű volt, téglalap alakjuk, kb. 5x3 m-es nagyságuk is hasonló. Abban is megegyeznek, hogy egyik sarkukban kör alakú lemélyedést találtunk. E gödrök valószínűleg lebontott egykori kemencék helyei. A tüzelőberendezés megszüntetésének oka az lehetett, hogy az emberi lakásra már nem használt házakat másodlagosan állattartás céljaira, azaz lényegében ólként hasznosítják tovább. A házak tüzelőhelyei bizonyára csak a téli hónapokban működtek, s a napi sütésre-főzésre a házaktól távolabb elhelyezkedő közös kemencék és tüzelőgödrök szolgáltak. A három feltárt kemence mindegyike más-más típusú volt. Az egyiket egy korábbi lejáratos vermesgödörben építették fel, a másik elé nagyméretű hamusgödröt ástak. A harmadik kemencét egy szabályos téglalap alakú kis építményben helyezték el, melynek - a feltárt cölöplyukak alapján biztosan volt teteje is (2. ábra). Mindhárom kemence sütőfelületét sűrűn borították nagyméretű edényoldal-töredékek. A nyomvonal déli végén, azaz а II/A és В területeken több tüzelőgödröt tártunk fel. Ezek általában kisméretű, kör vagy ritkábban nyolcas alakú, viszonylag sekély gödrök voltak, melyeket pirosra égett agyagrögök és ábra. Szabadtéri kemence fekete faszén-darabok borítottak. Ezeket az maradványai objektumokat korábban egyértelműen főzés céljára készített tüzelőgödröknek határoztuk meg, a néprajzi párhuzamok azonban más értelmezést is megengednek. Erről alább, a füstölőkről írt részben szólunk. A házak környékén több hulladékgödröt tártunk fel, bennük a szokásos, viszonylag nagy mennyiségű kerámia- és állatcsont-anyaggal. A biztosan vermesgödröknek meghatározgató objektumok száma kevés. Azt a kutatás jelen fázisában még nem sikerült megválaszolni, hogy a II/B. terület gödrei közül melyek köthetők a házakhoz, s melyek későbbiek. Meg kell jegyeznünk azt is, hogy lényegében az említett sütő- és főzőhelyekről sem állíthatjuk biztosan, hogy az első lakóhely házaihoz tartoztak, hiszen a későbbi lakóhelyek sem estek távol e területtől. Ugyanígy bizonytalan néhány más objektum hovatartozása is, mivel az első lakóhely területét később más célokra használták. Utóbbiak közül talán nem az állattartáshoz kapcsolható az a cölöpépítmény, mely19
