Novák László Ferenc (szerk.): Gazdálkodás az Alföldön. Földművelés - Az Arany János Múzeum közleményei 9. (Nagykőrös, 2002)
Termesztett növények - Czeglédi Katalin: Növénynevek és keleti kapcsolataik (körte)
iogan <......han. iogan ‘folyó, patak’ Tobol f. Asm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.IV.67.: or. Tobol, az or. Irtys baloldali mellékfolyója. Tabola f. Asm.:-, NAP:-, Ar.:-, Fa.IV.6.: or. Tabola, az or. Don baloldali mellékfolyója. 7ava/'uskán' Jaltára h. Asm.:-, NAP: csuv. Tavai'uskán' Jaltára or. Tuvaíkino <— Pervyje Jaldry V., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Tával'+ uskán' <----csuv. uskán ‘település’ + Jaltára.. Túri Támlaj h. Asm.:-, NAP: csuv. Túri Támlaj or. Verxnij Tomlaj M., csuvas falu, Ar.:-. < csuv. Túri <----csuv. túri ‘felső’ + Támlaj < Tám + laj <------mdM. Táj ‘folyó’. A Tumbolova (Tűm + bolova), Tobol (To + bol), Tabola (Та + bola), Tuval ’ (Tu + val), TávaT (Tá + vaV ), Támlaj (1. Tá + mlaj 2. Tám + laj) összetett szavak. A párhuzamuk megtalálható a Kárpát-medencében is: Földrajzi nevekben: Tapolya, Topolya hn. Bács, Torontál, Zemplén megye, Tapolca. ‘helynév Abaúj, Baranya, Borsod, Gömör, Veszprém, Zala megye’ KÁZMÉR 1993), Tapolcaíö „...’ város Veszprém megyében’...A helység területén ered a Balatonba torkolló Tapolca... patak, róla kapta a nevét a település. A pataknév szláv eredetű ... Tkp. Érte Íme’hévíz, meleg vizű forrás, patak’, Tapolcaíö ‘helység Veszprém megyében ... Arra utal, hogy a falu a Marcal egyik mellékvizének, a Tapolcának a fejénél, azaz forrásánál épült.”, Topoly ‘az Ondava jobb oldali mellékvize... Szláv eredetű286” Tapolymogyorós helynév (KISS 1980), Tapolcsány ‘hn. Bars, Borsod, Nyitra, Sáros megye (KÁZMER 1993) Tobol „hn. Bihar megye ...”. „A Tevel hn. Puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással....’Árpád egyik dédunokája...’ (KISS 1980), Tevel „hn. Tolna, Veszprém megyében” (KÁZMÉR 1993). A Tapol, Topoly, Tevel neveket ‘folyóforrás’ köznévi jelentésben kell felfognunk. Személynevekben: Topolyai Topolyai, Tapolcai, Tapolcsányi, Toboli, Tobolyi, Teveli, Tevelyi KÁZMÉR 1993), Tobolik (ma használatos családnév, nincs meg Kázmémál). 2.1.10.2.11. A nevek további részekre bonthatók: To + bol (< bo + Г). A kikövetkeztetett forma, amely az eredeti elemeket tartalmazza: *tVt-kVk-tVk287. Az elemek külön-külön és egymással kombinálódva egyaránt megtalálhatók a tulajdonnevekben és a köznevekben. Az első két elem a *tVt-kVk hangutánzó, hangfestő szó lehetett, amelyet ma a magyarban pl. a dong ‘1. tompa, mély hangon szól, 2. zümmög, zúg, 3. valaki vagy valami körül sürgölődik’ (TESz) stb. képvisel. A szó a kürt formájú lyukból feljövő víznek a hangjára, a víz vájta lyuk alakjára (vö. magy. tok ‘1.1 valamely tárgy számára készült...védő, tartó, 2. A szervezet bizonyos részeit körülvevő burok, 3. A kontyon viselt csúcsos főkötő, 4. Növ. Toktermés, 5. Madár testén lévő szaruképződmény, amelyből a toll kifejlődik. 6. Ablak-v. ajtótok 7. Ipar ‘Tűzálló agyagból készített edény, amelybe égetéskor a finomabb agyag-... tárgyakat helyezik’ 2.1. Áll. Porcos vázú, megnyúlt ormányú, íváskor a folyókba vándorló tengeri hal’, 3.1. Ruha Karima nélküli női kalap’ MÉK), a víz áramlására (vö. 286 Semmi nem indokolja a szláv származtatást. 287 Az utolsó elem csatlakozott a névhez a legkésőbb, ezért az első kettőhöz képest az a legtovább fejlett változat. Tulajdonképpen ugyanaz, mint az első kettő együtt, tehát *tVt-kVk- = *-tVk-169
