Jáki Réka: "Hej párta, párta, gyöngyös koszorú…". Vezető a magyar Millenium alkalmából rendezett kiállításhoz (Szentendre, 2001)

Etnikai, táji jellegzetességek a hétköznapok és ünnepek rendjében Az öltözet szerkezetében eredetileg nem volt eltérés szegények és gazdagok között. A társadalmi különbségek leginkább a köznapi és ünnepi ruházat számbeli arányaiban, valamint az anyagok minő­ségében és díszítettségében mutatkoztak meg. Az ünnepek és hét­köznapok közötti különbséget, az ünnepek fontossági sorrendjét is kifejezték a színekkel, vagy a hímzések gazdagításával. A nagy ünne­pek és hétköznapok öltözete között átmenetet alkottak a félünneplő ruhák (pl. a táncmulatságoké, fonóké stb.) Ez a sokféleség általában az emberi élet mindenütt egyaránt fontos fordulói köré rendeződik. Külön figyelmet kell szentelnünk a menyasszonyi fejviselet­nek, hiszen a legszebb darabok a menyasszonyi párták, ko­szorúk, az újmenyecske főkötők, amelyeket sokáig megőriztek, örök becsben tartva, olykor beüvegezett szekrénykékben tárolva. Az életük egyik legnagyobb eseményeként tartották számon, amiről mindig lehetett mesélni. A legtovább élő, még ma is használatos viselet, a menyasszonyi (43. 44. 45. kép). 43. Menyasszony Aszódról az 1940-es évekből 44. Aszódi menyasszony színesben 1930-ból 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom