Novotny Tihamér - Selényi Károly István: Selényi Károly. Művésztelepi Galéria, Szentendre (Szentendre, 1996)

Sámánének Setényi Károly István műveihez (recita tivo) "M" Lény, szitanyomat, papr, 70 x 50 cm, 1995 "M" Creature, screenprint on paper, 70 x 50 cm, 1995 hasított paták szaggatta bérceken cölöptépő rúgások dobbantásai • izzadtságszagú istenek országnyi láb­nyomai • félénk szörnyek arcukat köntösükbe rejtik • a fák koronájában rohadó gyümölcsök illata leng • nap­sugárküllők döccentik az Időt • árnyékszájak sóhajai sűrű ködöt bocsájtanak a csúcsokra • pillangószárnya­­lású madarak suhannak s tűnnek el titkos repedésekben hangtalan • forgószél mázol homoksávokat az égre • harsogva kel fel a nap • ébredő pusztaság lehelete von repedéshálót a földre • madárfészek okos ölében lüktető fájdalom • lombzú­­gás-kunyhó falán tigris hosszú farkú árnya suhan • sár­­gabegyű rézmadár húrjai remegnek • dallamok, szí­nek, lombok rejtenek szétnyitható titkokat • pávafarkú drótvázak szelíd mozdulásai • félelmek mocska fölé nyújtva hattyúnyakukat születő indulatok arcokat formál­nak • távoli égerláp mélyén görbe csontsíp sivít • sötét­zöld dobszó • arc nélküli mosolyok burkában sejtés zord ül • zizegő pengevillanások • kockák koppa nása • szürkén elterülő nap zakatol • fagyott ég fogai szilán­kokat tépnek • áldozati füst tekeredik • lángkaraván éneke - tűzéjszakák tárogató hangja • pernyetánc • tajtékos reggelek, sistergő nappalok, farkasarcú estek suhannak • hétköznapok dervistánca • bivalyszagú he­gyek • pofon csapott templomok • kőarcok súlyos da­rabjai • reszelő-ujjak adnak tiszta inget néma testekre • varjúszárny takarta arcokon tétova ujjak jeleket keres­nek • ködlombú fákon rikoltozó láthatatlan rigók füttyét eső hasogatja • napmadár forgószél szárnyai pihen­nek • karvalykarmok csapnak a mezőre • bika-masz­kok dalolnak • tűzcsóva a tetőre Szemadám György Shaman's song to the works of István Károly Selényi (recita tivo) Vándor, akril, vászon, lóOx 150 cm, 1996 Wanderer, acrylics on canvas, 160 x 150 cm, 1996 bumps of post-breaking kicks on hills torn by cleft hoofs • country-size footprints of sweat-smelling gods • timid monsters are hiding their faces in their robes • the smell of rattening fruit is lingering in the crown of trees • sun­beam-spokes are pushing Time • sighs of shadow-ráns, esetleg kultúrálatlan elemek felbukkanni. Mégis, ha eljön az a pillanat, akkor - szinte önkívületi állapot­ban - maradandó és értékes műveket hoznak létre. Ek­kor már nincs jelentősége a jellemnek vagy az erkölcs­nek. "M" Lények, szitanyomat, papír, 70 x 50 cm, 1995 "M" Creatures, screenprint on paper, 70 x 50 cm, 1995 - Az első típusba tartozol?- Igen is, nem is. Vannak ihletett pillanataim, melyek szinte fénysebességgel törnek rám, de kívülről ebből semmi nem látszik. A kiállítás ötkor nyílt, és én ti'z perc­cel a megnyitó előtt fejeztem be az egyik objektem megépítését. Akkor volt itt az ideje.- Miért lett a kiállítás címe „M" Lény?- Általában mi, földlakók - nagy elbizakodottságunk­ban - úgy véljük, hogy tőlünk tágul a világegyetem. Ke­vesen érzik azt, hogy a mi bolygónk csak egy a sok kö­zül. Mi ugyanúgy lények vagyunk, mint számunkra a többi ideérkező idegen. Az „M" Lény én vagyok, vagy Te, vagy bárki más. Az emlény szó egyébként létezik a magyarban, az emlék régi irodalmi változataként. Az emlékezés a tudás megszerzésének legfőbb módja, ép­pen azért - hogy választ kapjunk végső kérdéseinkre - nekünk, „M" Lényeknek nagyon fontos.- Miért vonzódsz a kövekhez?- Ok a legnagyobb tudás hordozói, a világegyetem alapelemei. Mások csak azt nézik, szép-e, vagy hány karátos, és belerúgnak. Én gyermekkorom óta gyűjtöm a kavicsokat, beszélgetek velük, befogadom a tanításu­kat és igyekszem továbbadni azáltal, hogy beépítem őket a munkáimba. Tévedt utas, akril, vászon, 180 x 120 cm, 1996 Strayer, acrylics on canvas, 180 x 120 cm, 1996- Mi a művészet?- Körülöttünk minden művészet, vagy semmi nem az. Az újabb műveimet nem datálom, nem írom alá és leg­többször címet sem adok nekik. Eljutottam odáig, hogy nem én és nem ők már a lényeg, hanem a szerep, amit betöltenek.- Nem is gondolod művésznek magad?- Miért foglalkozzak ezzel az elnevezéssel? Ahogy a mouths are exhaling thick fog onto the peaks • birds flying like butterflies are swishing disappearing sound­lessly in secret crevices • whirlwind is painting sand­­stripes on the sky • the sun is getting up roaring • breath of awakening wasteland is covering the earth with a rent-network • pulsing pain in the smart inside of a bird-nest • long-tailed shadow of a tiger is swishing on the wall of a hut • strings of a yellow-pouch brass-bird are quivering • tunes, colours and leafy boughs hide fol­ding secrets • gentle movements of peacock-tailed wire­frames • with their swan-necks bending over the filth of fears passions being born are shaping faces • crooked bone-pipe is screeching in the depth of a distant fen­­wood • dark green rataplan of drums • in the hull of faceless smile an idea is crackling • rustling flashes of blades • thumps of blocks • the sun lying grey is rattling • teeth of the frozen sky are tearing pieces • sacrificial smoke is meandering • song of a flame-caravan - taro­­gato-sound of fire-nights • dance of flying ashes • foamy mornings, hissing days, wolf-faced evenings are swishing • dervish-dance of weekdays • hills smelling of buffalos • churches slapped in the face • heavy pie­ces of stone-faces • file-fingers are putting clean shirts on dumb bodies • hesitating fingers are looking for signs on faces covered with crow-wings • the whistle of invisible black-birds screaming on fog-crowned trees is split up by rain • whirlwind wings of a sunbird are res­ting • sparrow-hawk's clutches are swooping upon the field • bull-masks are singing • fire-brand upon the roof György Szemadám "M" Táj, litográfia, papír, 70 x 50 cm, 1996 "M" Landscape, litography on paper, 70 x 50 cm, 1996 Csizmadia Gertrúd: A cukrász marcipánillata Július végén nyílt Szentendrén a Művésztelepi Galériá­ban Selényi Károly István „M" Lény című kiállítása. Hi­eroglifák, totemek, jelképek, állatok, kő, fa és termé­szet. Ülünk az asztalnál és gyógyteát ízlelgetünk.- Miért dívik manapság a természetgyógyászat? Egyik oldalon semmibe veszik, a másikon túlzottan féltik az egészséget.- Az emberek általában minden újat kipróbálnak, ezzel kompenzálnak bizonyos dolgokat, és várják, hogy megváltozzon az életük. Engem talán valami olyan vágy vezet a természetes anyagokhoz, ami először hi­ányként jelentkezett. Valaha része voltunk a természet­nek... Az ember idővel okosodik, közelebb kerül az eredőjéhez, és ösztönösen erre irányuló életet él.- Magadról beszélsz?- Is. Körülöttünk ritkán hagsúlyozzák azt, ami helyes. A hétköznapok világa szinte eltaszítja az embert a termé­szetes léttől.- Mostanában gyakran olvashatunk erről a témáról.- A tudás bennünk van, nem a könyvekben. Honnan tudja a mag, hogy belőle növény sarjad, honnan érzi a sejt, hogy emberré kell fejlődnie? A könyvek, az igazán jók, csak annak bizonyítékai, hogy érzéseinkkel, törek­véseinkkel nem vagyunk egyedül a világban.- Meg lennénk könyvek nélkül?- Biztosan. A könyv csak információs szelep, ugyan­úgy, mint a számítógép és a telefon. Ha túlzottan figye­lünk rá, alárendelődhetünk neki.- Véleményed szerint a művész jelleme, erkölcse mennyiben nyomja rá bélyegét a művekre?- Nem feltétlenül érvényesülnek az emberi tényezők. Vannak intellektuális típusok, akik keményen, átgondol­tan, gyötrődve alkotnak, és vannak ösztönös művé­szek. Az utóbbiak között szoktak elviselhetetlen, intőié-

Next

/
Oldalképek
Tartalom