Hann Ferenc (szerk.): Érmek és majdnem-érmek. Szentendrei szobrászok kiállítása a Képtárban 1994. április 7 - 25. (Szentendre, 1994)

Érmek és majdnem-érmek Szentendréről

Mert mi is az érem?

Szerencsére előbb kezdték csinálni és csak utóbb próbálták definiálni. És tett-e hozzá az éremművészethez a teoretikus erőfeszítés? Erről nincs tudomásunk. De arról annál inkább, hogy a műfaji korlátokra nem tekintő, kísérletező alkotók (más oldalról a mindenkori megrendelők) tartják életben az érmészetet (is). Ez a tárlat most azt igyekszik feltárni, hogy a szentendrei éremművészeten belül a hagyományos érmészetben milyen alkotások születtek, amelyek következtében a szentendrei érmészek nélkül ma elképzelhetetlen magyar éremművészetről szólni, s ezeken túl az alkotók hogyan járultak hozzá a műfaji határok feloldódásához, illetve kiszélesítéséhez. Szentendrét sokáig a festők városának tartották. A fordulat az új művésztelep felavatásával, 1969- ben állt be, mivel a telepre szobrászok is költöztek. Olyan érmészek érkeztek például, mint Asszonyi Tamás és Ligeti Erika. Pár évvel korábban (1964) már a városba költözött Csíkszentmihályi Róbert, s hármuk munkássága eredményeként rövidesen nem lehetett a magyar érmészetről a szentendrei művek nélkül beszélni. A telepre költözött szobrászok közül Rózsa Péter és Raj ki László vállalt még szívesen érem megbízatást.

Az éremben éppúgy megmutatkozhat a művész egyénisége, mint bármely más képzőművészeti műfajban, bár határozottan vannak specialitásai ennek a műformának. Először is, hogy van alkalmazott érem, amelynél mindig a megrendelő igénye az elsődleges. De a legkötöttebb helyzetben is megmutatkozik a mesterség birtoklása (Páljános Ervin: Széchenyi). Ha pedig az alkotótól igényli a megrendelő a szimbolizációt, akkor már a művész képalkotó készségének is szerepe lesz a műben.

Ligeti Erika bájos narrativitása így mutatkozhat meg a „Szentendrei nyár” érmeken, Asszonyi Tamás fanyar humora ezért látszhat az újjáépült Budai Sikló emlékérmén és Csíkszentmihályi Róbert humánumát ezért közvetítheti az Új írás matiné emlékérme is. Szentirmai Zoltán Liszt Ferenc érme a két erény ötvözése révén, a művész mesterségbeli tudását tükröző portréval és a hátlap zongoratető-motívumában megmutatkozó plasztikai ötletességével lett díjnyertesen sikeres.

Természetesen igazán akkor szabad az érmész is, ha a maga kedvére kezd alkotásba, azért, mivel egy művészi gondolat kifejezést keres. Holdas György teljes érmészeti tevékenységét ez az alapállás jellemzi. Az általa felvetett (általában rajzi) gondolatokat járja körbe a kő-érem műfajában is A tevékenykedés során az alkotást elindító gondolati kört tematikailag bővíti. S amilyen szabadon kezdte az érmeket készíteni, éppoly szabadon megy tovább is: méretében megnövelve, vagy formájában elnégyszögesítve a műtárgyat (Emelkedett helyzetkép).

Egészen más az alkotói folyamata Farkas Ádám éremsorozatainak. Nála a felmerült alkotói kérdésplasztikai, amelyet hol rajzban, hol éremben