Jakus Lajos: Cserhát-táj kiállítás. Vezető a Penci Falumúzeum Cserhát-táj állandó kiállításhoz (Penc, 1976)
Szőlőművelés Pencen szőlőművelés Nagy Lajos korától virágzott. A hódoltság ideje alatt főleg borban adózik. Kösd, Cselőte, Naszály szőlőművelése szintén fellendül a török időkben. Csőváron csak a 18. sz. közepétől kezd szaporodni a szőlőtelepítés. Rádon a szőlőhegyeket Hegyaljáról hozott szőlővesszőkkel ültették be. A penci bor országos, sőt külföldön is híres, Cseh- és Morvaországba is szállították. 1882-ben bekövetkezett katasztrófa, a filoxera néhány év alatt kipusztítja szüleiket. Állattartás A 18. sz.-ban falvainkban igavonásra még leginkább az ökröt használták. Virágzott a sertéstartás, az erdőkben makkoltatták. A juhászat pedig Pencen, Rádon és Csőváron viágzott. Rádon, 1562-ben Balogh György jobbágynak 185 juhát írják össze. 11. TÁRLÓSZEKRÉNY Földesurak, jobbágyok közötti ellentét 1795-ben hét község lakói tiltakoznak az ellen, hogy Pencen minden hetedik kisajtolt tőke törkölyt az uraságnak dézsmába adjanak, s minden dézsmára eső akó bor után 2 garast fizessenek. Hivatkoznak az Urbárium paragrafusaira. Forradalom, szabadságharc, 1848—49 1848 márciusa előtt Pencen két földesúr is elengedte a szőlődézsmát a zselléreknek. Hamarosan a robotot is visszakövetelték a földesurak, a szőlődézsma elengedéséről pedig hallani sem akartak. Ekkor a penci zsellérek a Népképviseleti Kormányhoz fordultak, amely szeptember 15-én eltörli a szőlődézsmát. Csak 1851-ben sikerült ismét rákényszeríteni a zselléreket Pencen a dézsma fizetésére. A dicsőséges Tavaszi hadjáratban a váci csata Kösd határáig terjedt. Önkényuralom, Bach-korszak közállapotai (1849—1867) Haynau rémuralma alatt Kemény Samu csővári evangélikus lelkész hazafias magatartása miatt két évet Jozefstadtban raboskodik, 1851-től 1853-ig. A szabadságharc után a drágaság növekszik, vele együtt a betyárélet feléled. Pencen, a mai múzeumban, pandúrlaktanya székel. Diószeghy Tádé csendbiztos parancsnok innen kiindulva sokszor a Mátra aljáig üldözi a betyárokat, szegénylegényeket. A környéken híres betyár volt Szalma Gyuri, Dallos Elek, és az ШО-es években az utolsó betyár, Sisa Pista. Sok csárda őrizte emléküket. 16
