Jakus Lajos: Cserhát-táj kiállítás. Vezető a Penci Falumúzeum Cserhát-táj állandó kiállításhoz (Penc, 1976)

12. TARLÓSZEKRÉNY Ferenc József-i kor (1849—1916)

A kiegyezést követő évtizedekben Репс lakossága elproietárosodik, mivel a filoxera kipusztította szőleiket. Kosdon, Rádon, Csőváron viszont volt jobbágy családok meggazdagszanak, az egykori zsellérek továbbra is szegénységben, cselédsorban élnek. Pencen 1853-tól, Kosdon 1889-től, Csőváron 1895-től eredményes szénkutatás folyt, a szegény nép remélte a szénbánya megnyitását. Erre csak 1905-ben, Kosdon került sor. Az 1900-as évek elején községeinkben a közérdeket szolgáló hitelszövetkezetek alakulnak sorra. A magánkereskedelem mellett megjelennek a szövetkezeti boltok.

I. világháború kora (1914—1918)

A négyéves világháború szörnyűségeit a fronton, nyomorát itthon érezték meg a hozzátartozók. A frontról hazatért, szökött katonák bujkálnak a penci és környékbeli erdőkben. Pest megye főispánja félhadosztálynyi ka. tonát, csendőrséget kért hajtóvadászatukra 1918. júniusában.

A 23. közös gyalogezred (KuK. I. R.) zászlószalagjának hímzése

Tanácsköztársaság, 1919.

12 penci ifjú a Tanácsköztársaság alatt a csehek ellen harcolt, Kosztyán János közülük elesett Litkén. Községeinkben a Tanácsköztársaság alatt a direktóriumokban szerepet vállalókat meghurcolják.

13. TARLÓSZEKRÉNY A két világháború között (1920—1945)

Репс község lakossága a két világháború között Nógrád megye legszegényebb községe. Kösd agrárproletárjai 1931-ig a szénbányában dolgoznak. 1931. szeptember 28-án víz önti el a bányát, s hat bányász áldozatul esik,

17