Jakus Lajos: Cserhát-táj kiállítás. Vezető a Penci Falumúzeum Cserhát-táj állandó kiállításhoz (Penc, 1976)
zal a nagyoroszi Márton pappal, akivel Ali budai basa üzen 1552-ben az ostromolt várba, Szondi György drégelyi kapitánynak, hogy adja meg magát. A 16. század végétől Rádon már református prédikátor működött, aki egyben tanító is. Kosdon 1812-ben református tanítót találunk. Csőváron 1669-től ismerjük a tanítók nevét. A betű eljut jobbágyainkhoz. Reformáció, ellenreformáció a 17. században A 16. század nyolcvanas éveiben Vác és környékén befogadják a reformáció tanítását. A váci püspök Almássy Pál (1608—1621) megindítja az ellenreformációt. A kosdi, cselőtei református jobbágyokat háborgatja református vallásuk miatt, azonban azok előbb Bocskai, majd Bethlen Gábor erdélyi fejedelem támogatását élvezik, amikor azok megfordulnak Vácon. A rádiak 1657-ben romos templomuk kijavítására Pest megyétől 25 Ft segélyt kapnak. Cső falut a század közepén, 1648-ban, új földesura, az Egry család telepíti meg felvidéki szlovák ajkú evangélikus vallású lakosokkal. Egry Márton és testvére Csővárra 1662.-ben prédikátort hozott. Megtiltások, visszatérések, új fészekrakások A változó szerencsével folyó háborúkban a visszavonuló török és felszabadító szövetséges hadak számtalanszor zaklatják, felélik környéket. Végül ezt a lakosság úgy megsínyli, hogy 1686—95 között elhagyja faluit, szétszéled. A visszatérés után nagyobb erővel indul meg az ellenreformáció Kösd,Rád, Cselőte reformátusai ellen, Csővár viszont a beszállásolt német katonasággal és a szomszédos Ácsa földesurával tűz össze. A csőváriak panaszukkal 1701-ben a vármegyéhez fordulnak. Birtokosok a török hódoltság után Rádot Vay Ádámtól a Muzslay család örökli. Pencen a Baloghy, Osztroluczky, Zsembery család számos leszármazója épít kúriát. Csőváron a Csői család leszármazottai, az Egryek lányági örökösei a Szelényiek és Divényiek a birtokosok. A vár birtokát Koháryaktól a Károlyiak öröklik, tőlük pedig 1731-ben a Prónayak veszik meg. 12 Török handzsár 17. század
