Jakus Lajos: Cserhát-táj kiállítás. Vezető a Penci Falumúzeum Cserhát-táj állandó kiállításhoz (Penc, 1976)
A megtelepült földesuraknak kellett gondoskodnia a török idők alatt rombadőlt vagy megroskadt templomok újjáépítéséről, amelyek a középkori templomfalak felhasználásával épültek újjá. A 17—18. sz. fordulóján épült Pencen a múzeum épülete, egykori Osztroluczky kúria. Rádon a 18. sz. közepén a Muzslay kastély a korra jellemző barokk stílusban. 9. TARLÖSZEKRÉNY Kuruc mozgalmak, Rákóczi szabadságharca (1703—1711) 1703-ban megindult toborzás idején Jánossi seregében 123 főből 9, Bercsényi seregében mindössze 1 fő csővári. 1704-ben a diósjenei jobbágyok Rákóczitól kérnek segítségét, mert minden falu elpusztul: „Szokolya, Nógrád, Nőtincs, Kösd, az karajsó helyekről a nép eloszlott szerte széjjel.” Tehát újabb futás. Rákóczitól kérnek védelmet és igazságszolgáltatást a csőváriak is, de a kurucok hatalmaskodásaival szemben, mert bizony azok között is akadtak olyanok, akik elkövettek túlkapásokat. Divini István, aki Egry Márton unokájának férje később, részt vesz a szabadságharcban. Tőle származik az 1707-ben keletkezett katonaénekeket tartalmazó kódex. Megalkuvás a szabadságharc után Rákóczi szabadságharcának bukása után a fejedelemmel együtt Lengyelországba bújdosott udvari marsallja, Rád földesura, Kuruc Vay Ádám. Ott nyomorog, s végső Ínségében Mányoki Ádám festőművész-képírótól kér kölcsön 200 aranyat. Fia is úgy tudott csak hazatérni, hogy neki is adott 10 aranyat. Ifj. Vay Ádám itthon Habsburg-hűségre tér, katalizál, letelepszik Rádon. 1728-ban elveszi a református jobbágyaitól a templomot, prédikátorukat elűzi. Az ellenreformáció sújtja a kosdi református jobbágyokat is, hasonlóan elveszi a templomot, papjukat üldözik. Telepítő-vándormozgalom (1693—1790) Puszta-Penc az 1720-as évektől majorsági cselédekkel újjátelepül. Pencen 1749-ben felvidéki zsellérek nagyobb számban megtelepszenek. Rádra szintén érkeznek szlovák ajkú lakók, Kosdra pedig mintegy 60 német családot hoznak. A vándormozgalom 100 évig tart az lS90-es évektől. Rádról több család elszökött az Alföldre, Jászságba. 1780 táján Pencen volt olyan év, amikor 80 fő jött s ugyanannyi távozott. 13 Lőportartó szaru Репс, 17. század
