Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata
tikai válaszok alapján), amelyek csupán az adott térség legalapvetőbb felekezeti összetevőiről (szerkezetéről) adnak felületes benyomást. E tulajdonsága miatt a napjainkban készülő, a nyelvi/etnikai térképekhez hasonló „egyszerű" statisztikai adatbázison nyugvó felekezeti térképeket is éppen ezért éri támadás. A nagyfokú statisztikai leegyszerűsít táptalajt adhat hamis, sematikus ideológiai gondolatrendszerek alátámasztására. Az említett veszély megjelenhet a felekezeti térképek szerkesztésében, ám e térképek - ellentétben az etnikai/nyelvi vetületekkel - alapvetően mégsem hatódtak át mögöttes ideológiai meggondolásokkal. Az etnikai térképekkel ellentétben ideológiai háttérrel a felekezeti térképek nem rendelkeznek. Ennek egyetlen oka van: a XIX. és a XX. században az európai modern nemzetállamok nem a felekezet/vallás, hanem az etnikai, nyelvi erővonalak alapján szerveződtek. Jóllehet a közép-európai nacionalizmusokban is fontos szerepet játszik a vallás, de az állam legitimációjának nem lényegi alkotóeleme, hiszen nem feltétlenül szükséges elöljárója a vallás a nemzetté válásnak (ellentétben az iszlám világgal). Bár igaz, hogy nem elhanyagolható tényező és segíti a nemzetté szerveződést. 28 Noha a XVIII. század végéig, a nemzeti ébredés és a polgári társadalmak megszilárdulásának időszakáig a nemzeti hovatartozás elemzése és az etnikai határok felrajzolása nem osztotta meg a népcsoportokat, és a korszak (XVIII. század) összeírásaiból tükröződik, hogy a nemzeti megoszlás helyett a döntő szerepet a társadalomban a valamely (adózó, kiváltságos) réteghez való tartozás, illetve - a korszak egészét átitató ellenreformáció miatt - társadalmi megosztottságot a vallás hordozott, két alapvető ok miatt mégsem születtek a vallások térbeli eloszlásáról térképek: Természetesen az egyház belső társadalmi súlyának megfelelően számtalan egyház-közigazgatási, egyházmegye-térkép maradt ránk a korszakból, de a vallások földrajzi elterjedéséről nem találunk térképeket (1. és 2. ábra). Amint arról már fentebb szó volt, egyrészt a korszak (XVIII. század) Európájában, önmagában a vallás nem jelentett külső, azaz új államalakulatok lehetőségét magában rejtő erőt, tehát - ellentétben a későbbi etnikai/nemzeti ébredéssel - nem hordozott ilyen értelemben politikai/területi veszélyt. Másrészt, amikor még lett is volna politikai szerepe, területszerzést legitimáló ereje a vallási hovatartozásnak (1. a harminc éves háborút), akkor pedig még a hiányzó vagy igen kezdetleges statisztikai adatbázisok és a rájuk épülő kartográfiai módszerek kidolgozatlansága miatt nem születhettek olyan térképek, amelyek a vallások földrajzi elterjedéséről, az egyes felekezetek számarányairól tájékoztathattak volna. A felekezeti elterjedést mutató térképek készítéséhez is „meg kellett várni" a nemzetiségi térképekhez kidolgozott, cizellált módszertani eszközkészletet. A korszak forrásaiból az is kitűnik, 28 HOBSBAWM, Eric J. 1997. 88.
