Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - KEMÉNYFI RÓBERT: Térbeli mozgáspályák, migrációs vallási jelenségek geográfiai vizsgálata

FELEKEZETI TÉRKÉPEK A vallási dinamika nehézkes mérésének eredményeit szinte lehetetlen térképen ábrázolni. A felekezeti térképekkel az az alapvető probléma, hogy tehát milyen mérés alapján és milyen adatokat ábrázolunk? Éppen ezért a vallásosság térképi megjelenítésénél az „egyszerűbb" utat, a felekezeti összeírásokból nyert adatokat alkalmazzák. Ezek a térképek tehát csupán makroszintű felekezeti (és nem a „vallásosság" állandóan változó jellegét visszaadó) vetületek. Az is gondot okoz a térképezésben, hogy nehezen lehet megjeleníteni, ha egy területen különböző sajátosságok keresztezik egymást. Éppen olyan jellemzők találkozásait lehetetlen megjeleníteni, melyek mentén esetleg komplex (jelen esetben vallási) kulturális folyamatokról kaphatnánk térképi jelzést. A minőségileg vegyes területeket így csupán információhiányos ábrázolással lehet bemutatni: „A kartográfia (mai értelmében térképszerkesztés, -rajzolás folyamata), mint maga a megismerés is, szükségszerű leegyszerűsítés, amely lehetővé teszi számunkra, hogy lássuk, hol vagyunk és merre haladunk."

25 A térkép a természetéből következően a kulturális jelrendszerek hálójába is pontosan beilleszthető, sőt a térkép egyik plasztikus példája a képmásszerű jelek típusának is. A jelelmélet szerint a térkép tehát ikon, azaz képszerű jel, amely valamikképpen hasonlít a tárgyára. Fontos tulajdonsága a jelrendszeren belül a térképi (képszerű) jelnek, hogy a vevő nyelvektől függetlenül az üzenetet dekódolni képes, hiszen ez a jeltípus vizuális módon, egyetemes eszközkészlettel kódolja a közvetítendő üzenetet.

26 A térkép univerzális kódoltságából azonban az is adódik, hogy szükségszerűen a valóság leegyszerűsítése, ezért tehát a térkép csupán eszmei modell, absztrakció. Az ikonikus (képszerű) természete mellett szimbolikus (jelszerű) vonásai is vannak. A megismerés sajátos eszköze, konkrét és szemléletes, ám egyes célokra jobban, más célokra kevésbé alkalmazható. A térképi egyszerűsítés (generalizálás) jellegét a térkép rendeltetése dönti el. A térkép szerkesztője határozza meg, hogy milyen adatokat, milyen alaptérképre visz fel.

27 A térkép fent vázolt tulajdonságai az előző fejezetben bemutatott mérési nehézségek hatását tovább erősítik, és mint e fejezet első soraiban utaltam rá, az etnikai és a vallási dinamika az abszolút térben való megjelenítése (a méréshez) hasonlóan csak nagyfokú leegyszerűsítéssel, a vallási folyamatok kvalitatív (mentális) szálainak mellőzésével, egy-egy kvantitatív jellegzetesség mentén lehetséges. Ám az intenzív generalizálás a kis méretárnyú térképeken megjelenített makroszintű etnikai folyamatok csak azon tulajdonságait emeli ki (egyszavas statisz25 HUNTINGTON, Sámuel P, 1998. 28.; CSENDES László, 1980. 16. 26 HOPPAL Mihály, 1992. 16-23. 27 TÖRÖK Zsolt, 1987. 143-152.