Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SZABÓ LÁSZLÓ: Árucsere a Közép-Tisza vidékén a XIX-XX. századforduló idején
legelőket tanyaföldekké törik fel, illetve a zöldtakarmány termesztésének területét növelik meg; a nagykunsági téres pusztai legelők javarésze is tanyásodik; s a Tisza-menti kisebb határú települések távolabbi határrészein is számottevő tanyavilág jön létre; a tiszazugi szőlők területe is kezd benépesedni. A tanyás gazdálkodásban a földművelés és az istállózó állattartás sajátos egyensúlya, szoros kapcsolata teremtődik meg. Az már természeti adottság kérdése, hogy a gabonaneműek vagy az állatok milyen fajtája hoz nagyobb jövedelmet, s melyik kerül piacra. A növénytermesztésben a búza szinte valamennyi településen áruként is megjelenik, míg a rozs és árpa elsősorban a talaj adottságoktól függően kap kisebb vagy nagyobb szerepet. (8-9. térkép) A zab jelentéktelen, illetve inkább egyénektől függ nagyobb arányú termesztése. A másik fontos növény - amely egyébként az állattartásban addig fontos árpa rovására terjeszkedik - a kukorica, ami főként a Nagykunság jellegzetes növénye. A burgonya helyi jelentőségű, de Abádszalók környékén keresett, vető krumplinak is alkalmas, parázs fajtát tenyésztettek ki, amit a helyi és kunhegyesi hetivásárokon távolabbról is felkerestek (gülbaba, kifli krumpli). A Tisza-mente településein változatosabbak a termesztett növények, s itt jelentős a gyümölcs (Tiszazug, ezen belül is Tiszaföldvár, illetve TiszafüredAbádszalók térsége). Az ártéri gyümölcsösök aszalványnak, lekvárnak való, mennyiségileg is jelentős termése ritkán kerül piacra. Inkább az önellátást szolgálja. Hasonlóan az önellátást szolgálja elsősorban a szőlő- és bortermés is. A Tiszazugban a filoxéra utáni telepítés hatása már érződik, s a minőségi bor a piacon is megjelenik, de jobbára borkereskedők vásárolják fel, illetve a helyi birtokosok pincészetébe kerül. A Tiszazugon kívül eladásra csak Jászberény szőlőiből kerül ki piacképes bor. Az állattartásban jelentkező különbségek, mint erre Csalog Zsolt felhívja a figyelmet „Az árutermelő állattenyésztés térképe élesebb táji eltéréseket nem mutat, inkább a településenkénti specializációra irányítja a figyelmet. (10-11. térkép) Gyakori az egyes állatfajtákon belüli specializáció is (pl. tinónevelés, hízott borjú, hízott bika, növendéksertés stb. termelése), ismét a táji munkamegosztás rendszerét bizonyítva. A piacra termelő állattenyésztés valamilyen formája úgyszólván valamennyi kutatópontunkon megtalálható.. ," 17 A paraszti mezőgazdasági árutermelés egy jelentős része - s ez jelentette egyben a mindennapi közvetlen bevételt, a nők háztartásának alapját - a hetipiacokhoz kötött. Nagyobb települések hetipiacait a környékbeliek rendszeresen látogatták, megrendeltek árufajtákat, a piacozó gazdafeleségekkel, családtagokkal személyes ismeretségben voltak, s azok szinte névre szólóan is szállítottak bizonyos termékeket (baromfi, vadhús, hizlalt liba, kacsa, naposcsibe, vágni való csirke, hal), félkész árukat (százaz tészta, lek17 SZMNA II. 123. II. 2. térkép és kommentár.
