Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

ANYAGI JAVAK VÁNDORLÁSA, KERESKEDELEM - SZÉKELYNÉ KÖRÖSI ILONA: Utazás, közlekedés, árubeszerzés Szilády Károly konceptjeiben (1841-1871)

rás, Szigligeti Eduárd, Schedel Ferenc.

4 A pesti Trattner-Károly nyomda ellenállása miatt azonban nem kapta meg az engedélyt Pestre. Az 1850-es években bővült a nyomdából kikerülő kiadványok köre. Közismert szépirodalmi művek közül az 1850-es években itt jelent meg többek között Cervantes Don Quichoté-ja és Victo Hugótól a Notre Dama Egyház Párizsban című regény, az előbbi a kecskeméti Horváth György, az utóbbi a szintén kecskeméti Szalkay Gergely fordításában; Horváth Döme pedig megindította az Alföldi Színműtárat. Továbbra is megmaradtak a tankönyvek és a papi kiadványok, rövid ideig megjelent a Protestáns Közlöny is. Az 1860-as években kiemelkedő tudományos munkák kerültek ki a nyomdából, amelyek az érintet települések számára ma is fontos forrásmunkák (pl. Ballá Gergely: Nagykőrösi krónika, Hornyik János: Kecskemét város története oklevéltárral I-IV.) Csak egyre nem hajlandó Szilády: olcsó, ponyvaszintű kiadványok nyomtatására. Szilády Károly élete és munkássága során több személlyel tartott fenn hoszszú időre szóló magánéleti- és munkakapcsolatot. így Szilády László kiskunhalasi református lelkésszel, aki az unokaöccse volt. Imáit, prédikációit Kecskeméten adták ki. Szilády Károly sűrűn levelezett vele. Szilády László fia, Áron, Arany János tanítványa Nagykőrösön, törökországi tanulmányútja és a göttingai egyetem elvégzése után lelkész több városban, majd apja halála után Halason. Műfordító, nyelvész, fiatalon az Akadémia levelező tagja. Kecskeméti rokonától sok ösztönzést és segítséget kapott.

5 Fördős Lajos, a Papi dolgozatok című sorozat szerzője, kecskeméti református lelkész. Kis Bálint és Barabás Miklós készített róla portrét Szilády megrendelésére. Szilády Károly, aki igyekezett haladni a korral és minél színvonalasabb kiadványokat készíteni, nagy pártfogója volt a könyvek illusztrálásának. Az általa megrendelt és kiadott litográfiákkal a művészettörténetbe is beírta nevét. A kőrajzok készítéséhez a legjobb minőségű köveket hozatta német földről. A kiadványaiban megjelent Fördős Lajos, Katona József és Tompa Mihály portrék Barabás Miklós munkái, Szász Károly református püspök arcképét Marastoni József készítette.

6 Katona József arcképét a Bánk bán 1856. évi kiadásához rendelte meg Barabástól. A művet 1856-ban és 1860-ban is kiadták Horváth Döme kezdeményezésére. Bevételéből jutott arra a szoborra is, amelyet 1861 májusában állítottak fel a kecskeméti vasútkertben a drámaíró emlékére. Az 4 JOÓS-FENYVESSINÉ (8. jegyz.) p. 18.; HELTAI 1958. (5. jegyz.) p. 17. 5 BOGNÁR Zoltán: Szilády Áron kiadatlan leveleiből. In: Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei. Cumania VI. História. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság, 1979. p. 197-229. 6 SÜMEGI György: Szilády Károly arcképcsarnoka. In: FORRÁS, Tizennegyedik évf. 1982/5. p. 72-76.; KŐHEGYI Mihály: Tompa Mihály kapcsolata a kecskeméti Sziládynyomdáva. In: Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei. Cumania VI. História. Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Múzeumigazgatóság, 1979. p. 181-196.