Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - BATHÓ EDIT: A méhészkedés hiedelem elemei Vannai István könyvének tükrében

vagy Ujj Közönséges Méhész Könyv címen 1799-ben íródott Bogárdon, Vannai István által. 4 Vannai István rendkívül értékes kéziratos könyvére 1983-ban, a szolno­ki antikváriumban bukkantunk rá. Elolvasása előtt a könyv csupán egy másik méhészkönyv átiratának látszott. Alapos áttanulmányozása után azonban bebi­zonyosodott, hogy szó sincs másolatról, ez a könyv Vannai István saját munká­ja, s általa olyan alkotás került birtokunkba, amely idáig ismeretlen volt, mind a méhészeti, mind pedig a néprajzi szakirodalomban. A 230 oldalas, papírkötéses munka, amely épségben és olvasható állapotban maradt meg az utókor számára, Törökszentmiklósról került be a szolnoki antikváriumba, korábbi lelőhelyére és tulajdonosaira azonban sajnos nem sikerült fényt deríteni. A könyv írójáról, Vannai Istvánról is csak nagyon keveset sikerült megtudnunk. Kiderült, hogy Borsod vármegyében született, és ismerte azt a Szathmáry Györ­gyöt, aki Gedde János Angliai Méhes Kert című munkáját német nyelvből magyar­ra fordította. Leírásából tudjuk, hogy ifjú korában járt is - ahogyan könyvében sokszor nevezi - az „Érdemes magyar fordító" bódvai méhesében. Vannai a könyv írásának idején már valószínűleg idős korú lehetett, hiszen munkájában többször emlékezik ifjú korára. írása jól mutatja, hogy széles körű bibliai és történelmi is­meretekkel rendelkezett jói tudott latinul, kitűnően forgatta a tollat, igen jó stílus­ban írt, s mindemellett még népi orvoslással is foglalkozott. Könyvét az 1799-es esztendőben írta Bogárdon. A XVIII. Században azonban két Bogárd nevű tele­pülés létezett, mégpedig meglehetősen közel egymáshoz. Az egyik Bogárd Fej­ér vármegyében, fehérvártól délre 5 mfd-re feküdt, 5 s napjainkban a Sárbogárd nevet viseli. 6 A másik Bogárd Veszprém vármegyében volt, Déghez nem mesz­sze, földesurai a herceg Eszterházy és Festetich uraságok voltak. 7 Sajnos Vannai munkájából nem derül ki, hogy melyik Bogárdon élhetett, de nagyon valószínű­nek tartjuk, hogy valamelyik uraság birtokán dolgozhatott, mint gazdatiszt vagy éppen az uradalom méhészmesteri tisztét töltötte be. A könyv megírására Gedde János Angliai Méhes Kert című munkája késztette Vannait. Úgy véli, hogy Gedde könyvét a magyar méhészek nem forgathatják ha­szonnal hiszen Magyarországon teljesen mások a földrajzi adottságok és a méh­tartási szokások. Éppen ezért különösen fontosnak tartja munkáját, s azt írja: „Én ezen Méhész Könyvemet igyekeztem Országunkban eleitül fogva bevett és mind ez ideig is, többnyire mindenütt gyakorlott Szokáshoz, országunk természetihez, Szöllő hegyes, Erdős, mező földeihez, nem külömben a' külömb-külömb féle idők 4 Vannai István Magyar Méhes Kert című kéziratos munkája teljes terjedelemben, ma­gyarázatokkal ellátva 1988-ban jelent meg a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem Néprajzi Tanszékének Folklór és Etnográfia című sorozatának 42. köteteként. 5 FÉNYES Elek, 1836. L: 84. 6 KÁROLYI János 1899. V: 253 7 VÁLYI András 1796.1.: 232-233.

Next

/
Oldalképek
Tartalom