Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MŰVELTSÉGI ELEMEK VÁNDORLÁSA - TELENKÓ BAZIL MIHÁLY: A felekezeti örökség hagyományozódása. Szempontok a magyarországi görög katolikusságot érintő XX. századi migrációs hatások vizsgálatához

A rokonlátogatások alkalmával felkeresték a papot is, és bekapcsolódtak a vasárés ünnepnapi szartartásokba is.

12 A kapcsolatteremtés aktív kapcsolattartássá és egyben közösségvállalássá alakult át. A homrogdi görög katolikus templom homlokzatára 1995-ben két olyan tűzzománc ikon készült, amelynek anyagi hátterét az Egyesült Államokban élő elszármazott biztosította.

13 2. Másrészt a jobb megélhetés reményében a városokra történő beköltözés szintén a vallástársadalmi szerkezetek formálódását, átalakulását eredményezi. A XX. század folyamán, főként az 50-es évektől a munkaerőpiac átalakulásával megindul a vidék irányából a városok felé történő erőteljesebb migráció. Ez hazánkban kivétel nélkül minden egyes történelmi egyház tekintetében megállapítható. A megváltozott élethelyzet, lakókörnyezet, etnikai társadalmi közeg, de sorolhatnánk a további okokat, oda vezettek, hogy az új lokális térszerkezetben a közösségi lét alapvető feltételeinek megteremtésére kellett törekednie ez egyházaknak is. A 90-es években a részben átalakult ideológiai szemlélet, s az ország vezetésének az egyházak felé történő nyitása és viszont, valamint a meghozott döntések az állam és egyház kapcsolatának konszolidáció felé történő elmozdulását célozta meg. Ennek következtében előnyösebb helyzetbe kerültek az egyházaknak azon tervei, amelyek a szakrális tér kitágítására vonatkoztak. A felekezetek mobilitását, s ezen belül is a görög katolikus egyház „térnyerését" példázza a szakrális objektumok - templomok, imatermek - építésének folyamata. A magyarországi görög katolikus egyházban a templomépítések dinam izmusában az 1990-es évektől három jól körülhatárolható területi egység jut fontos szerephez. Az 50-es évek államosításai alól az egyházi javadalmak sem képeztek kivételt. A jól strukturáltan működő egyházközségek azon túl, hogy jelentős gazdasági művelés alatt levő területektől lettek megfosztva, iskoláik, óvodáik, kántorlakásaik kerültek az állam tulajdonába, így a kényszerűen leszűkített térben éltek tovább. Az egyházközségek életében markáns változást a 90-es években 12 Sok esetben a családlátogatások is valamely nagyobb egyházi ünnephez kapcsolódott, Karácsony, Húsvét, Pünkösd, vagy nem egyszer előfordult, hogy a templombúcsúi ünnepére időzítették látogatásaikat. 13 A Makiári Zsolt festőművész által készített Istenszülő és Pantokrátor ikonok alatt egyegy márványtábla örökíti meg az adományozó nevét a következő felirattal: „Isten dicsőségére szerettei emlékére, P. Sándor Imre, U.S.A., 1995.