Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - NÉMETH BALÁZS: Néhány megjegyzés a Bécs-Nyugati Református Egyházközségben élő magyar származású reformátusokról

lebbi helymegadására is Alsó-Ausztria nyugati részén.

2 Ezért nem ellentmondás ausztriai magyarról vagy magyarországi osztrákról beszélni. A magyaroknak ez persze szokatlan, mivel a magyarok a nép és a nyelv oldaláról definiálják magukat, nem pedig a földrajzi adottság alapján. Ehhez jön még az osztrák alkotmány és államszervezet decentralista, föderalista szerkezete, mely a helyi adottságoknak több teret és jogot engedélyez. Ezt például az olyanok számára is, akik olyan centralista államokból érkeztek, mint Románia és Magyarország. Az integrációban nagy szerepet játszott a gazdaságilag és életszínvonal tekintetébenjobban álló ország vonzereje, ez nagymértékben elősegítette azt, hogy elfelejtsék a régi hazát, annak kultúráját és nyelvét. Szívesen felcseréli az ember a maradinak tartott régit (rückständig) öreget jobbra és vonzóbbra. Ez egy olyan általános pszichológiai törvény, amelyet sok magyar származású is érvényesnek tekintett. Azonban változás következett be. Figyelemreméltó ugyanis, hogy sok német nyelvterületen élő magyar író - mint pl. Márai, Nádas, Kosztolányi, Szerb vagy Esterházy - felfedezése szerint a bécsi magyarok ismét büszkék lettek a literátoraikra. Az, hogy Kertész Imre kapta 2002-ben az irodalmi Nobel díjat, valamint a József Attila 100. születésnapjáról nemzetközi megemlékezés történt 2005-ben, megerősítette ezt a tendenciát. A boldogulás, az integráció és a külföldiek és a bevándorlók elfogadása szempontjából a munkaerőpiac helyzetének ingadozása a mérvadó. A munkaerőpiac a nem osztrákok (Nichtinlender) integrációjának és megítélésének a kulcsa. Ezen a ponton az ötvenhatosok voltak a legszerencsésebb helyzetben. Akkor jöttek Ausztriába, amikor az úgynevezett gazdasági csoda az első szárnycsapásait tette. Ezért üdvözölték a magyar menekülteket és fogadták be őket szívesen, és ezzel nagyon gyorsan be is tagolták a munkafolyamatba. Az 1989 után érkezett erdélyi emigránsoknak már nem volt ilyen könnyű a dolga. A meginduló recesszió elsötétítette a munkaerőpiacot. Ezért már ők is szembetalálták magukat a külföldiekkel szembeni általános előítéletekkel. És ezeket az előítéleteket politikai számításból gyakran felfújták. A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚAK BELSŐ PROBLÉMÁS TERÜLETEI Első helyen itt azt kell megemlíteni, hogy ami az életszínvonalat és a jólétet illeti, különösen az Erdélyből érkezettek esetében nagy lemaradást kellett behozni. Ezért dolgoztak a házaspárok sokszor egész nap két különböző munkahelyen. Gyermekeik, akár még a kisgyerekek is, egyedül maradtak otthon, vagy az utca vagy a televízió gondjaira bízva. Újra és újra találkoztam akár késő este is ilyen egyedül maradt gyerekekkel, amikor családot akartam látogatni. A következmé2 ÉPPEL, Franz, 1968.