Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - NÉMETH BALÁZS: Néhány megjegyzés a Bécs-Nyugati Református Egyházközségben élő magyar származású reformátusokról
nyek sokfélék voltak. Bukás az iskolában, csökkent elhelyezkedési kilátások és nem ritkán lecsúszás, azaz bandázás, kábítószer fogyasztás és bűnözés. Persze a bevándorló erdélyiek közt ez a helyzet még viszonylag ártalmatlan volt összehasonlítva a mai migránsok vagy a fiatal menekültek közti viszonyokkal. Minden új bevándorló számára, így természetesen a magyar származásúak számára is, az első cél az anyagi javak megszerzése és ezáltal bizonyos státuszszimbólumok elérése, aminek minden mást alárendelnek, mindenek előtt a nevelést, képzést, a közélet kérdéseit, egészséget és kultúrát. A következmények nem maradnak el: lelki sivárság, én-központúság, egzisztenciális megrekedés, sőt elszigetelt peremlét. Generációs konfliktusok is felhalmozódnak köztük, amennyire meg tudtam állapítani a megfigyeléseim alapján. Az idősebb generáció a morális értékeit és hagyományait át akarja testálni a fiatalabbra (pl. szexuális erkölcs, patriarchális rend, engedelmesség, a fiúk és lányok szétválasztott szerepei). Ez gyakran súlyos konfliktusokhoz vezet, sőt törésekhez a családon belül, míg a fiatal generáció az osztrák kortársainál egészen más életmintát lát. A 45-ösök és 56-osok között is konfliktus alakult ki, amit azonban Bécsben nem lehetett annyira érezni. Ez az értékekről alkotott különböző elképzelésekből eredt. Az ötvenhatosok ugyanis a szocialista társadalmi rendben éltek, amely nem haladt el nyomtalanul mellettük, még akkor sem, ha ezt a szocializmust ők elutasították. A negyvenötösök nem rendelkeztek ezzel a tapasztalattal. így a bécsi magyar egyesületi életben is létrejött egy kettősség (Doppelgleisigkeit), amely csak az idő múlásával változott meg. Az egyházi magyar összejöveteleken is érezhető volt ez a szituáció. A határok megnyitása után új belső probléma állt elő. így például többek közt jöttek orvosok, technikusok, gazdaságban dolgozók, akik hétfőtől péntekig Bécsben dolgoztak, a hétvégén pedig otthon űzték a foglalkozásukat. Ezen emberek számára szükségessé vált, hogy egy új fogalmat találjanak, ami az integrációjukat, család értelmezését (Familiensinn) és hazai identitásukat illeti. Másrészt - különösen az Erdélyből származók - Nyugat-Magyarországon vettek egy második lakást is, ahol a hétvégeket töltötték, és ahova nyugdíjazásuk után költözni akartak, mivel Magyarországon olcsóbban élhettek. - ahogyan mondják. Ok ugyanis csökkentett nyugdíjjal számolnak, mivel nem tudnak felmutatni Ausztriában elegendő munkában töltött évet és járulékfizetést. Számukra is új problémák lépnek fel. Magyarország, ahol nyugatról érkező ingatlanvásárlók lépnek fel, akik a lakások, áruk és szolgáltatások árát felverik, rosszkedvtől lesz hangos. A második probléma abból adódik, hogy a hazatérő magyarok vagy a szórványosan Magyarországra látogatók azt hiszik, hogy a magyarországi magyarok ugyanúgy gondolkodnak, mint ahogyan ők 20 vagy 50 évvel ezelőtt, amikor