Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - NÉMETH BALÁZS: Néhány megjegyzés a Bécs-Nyugati Református Egyházközségben élő magyar származású reformátusokról

hagyományos értékeket képviselt. Az erdélyiek ezzel szemben inkább a szociáldemokrata pártot részeszesítették előnyben, mivel az különösen Bécsben nagyon támogatta az újonnan betelepülők integrációját. A fiatal generáció az osztrák kortársaihoz hasonlóan igen kedvelte a zöldeket. A jobboldali érzületű pártoknak nem volt esélyük sem, mivel azok kiélezetten külföldi ellenesek. A MAGYAR LESZÁRMAZOTTAK ÁLTALÁNOS ÉLETKÖRÜLMÉNYEI BÉCSBEN Az adott körülmények mértékadóan befolyásolták a magyar leszármazottak életét illetve boldogulását a Bécs-nyugati egyházközségben. Elsőként a hidegháborút kell megemlíteni, amely a 80-as évekig mértékadóan meghatározta mind a viselkedési módokat mind pedig a mentalitást. A vasfüggöny a bécsi magyarokat terjesen elválasztotta a hazájuktól. Ezt a helyzetet nehezítette az is, hogy ha valaki Ausztriában a magyarsághoz tartozónak vallotta magát és magyar újságot olvasott, azt könnyen kommunista szimpátiával gyanúsították meg. Azért, hogy elkerülje ezt a helyzetet, sok magyar megváltoztatta a család- illetve keresztnevét, megszakították a régi kapcsolataikat és a gyors beilleszkedést forszírozták, mindezt összekötve a származásuk és anyanyelvük tagadásával. Ez volt az az idő is, amikor Burgenlandban a magyar iskolákat saját kérésükre bezárták. A politikai és társadalmi fordulat itt teljes változáshoz vezetett: A magyar tanfolyamok virágoznak, Burgenlandban és Bécsben is ismét felállítottak magyar oktatási létesítményeket. A Duna TV-t - extradíjjal megterhelve - felvették a bécsi kábeltelevíziós programok közé. Fontos lépés, amely ellensúlyozza azokat a nivellálási tendenciákat, melyek alól az általános TV műsor sem kivétel. Ausztriában az újonnan előretörő külföldi-ellenesség azonban alig érinti a magyar származású bevándorlókat, mivel az a törököket, muszlimokat, afrikaiakat és a szerbeket célozza meg. Éppen ezért a magyar gyökerüek élete harmonikusabb és a szélesebb nyilvánosság inkább elfogadja, összehasonlítva a többi betelepülővel, mivel a közvélemény-kutatás alapján az osztrákok a magyarok iránt - a németek és a svájciak után, de még az amerikaiak előtt is - érzik a legnagyobb szimpátiát. Ebben nyilván közrejátszik az évszázados közös történelem és ezzel együtt bizonyos értelemben a mentalitásbeli rokonság is. Az integráció és az osztrák állampolgárság felvételére való készség azért is könnyebb a magyar leszármazottaknak, mivel az osztrákok történelmileg nézve sem nemzetiségüket tekintve, sem a nyelvet tekintve nem definiálják magukat, hanem csak a földrajzi tér szerint. Az „Ausztria" szót először 996-ban említették egy latin adománylevélben „Ostarreichi"-ként (azaz 'Birodalom Keleten'): „azon a földön, melyet a népnyelv Ausztriának nevez." Ez vonatkozott Neuhofen köze-