Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - NÉMETH BALÁZS: Néhány megjegyzés a Bécs-Nyugati Református Egyházközségben élő magyar származású reformátusokról

Azok az emberek, akikről itt szó van, különböző hullámokban vándoroltak be Ausztriába, illetve telepedtek le a Bécs-Nyugati Református Gyülekezet területén. Az Osztrák Magyar Monarchia (K.u.K) idején, mint hivatalnokok (többnyire kiszolgált katonák), mesteremberek és szolgáló- vagy konyhalányok jöttek az akkori Észak-Magyarországról. A második nagy hullám 1919 után következett (pl. a Zsilka család Nagykőrösről). Ekkor főleg kommunista és szociáldemokrata emigránsok vagy értelmiségiek érkeztek, akiknek a Horthy-korszak represszív, un. keresztény kurzusában problémáik voltak, illetve akik a maguk számára nem láttak esélyt. Az 1945 utáni menekültek nemigen maradtak Bécsben, mivel az osztrák szövetségi főváros a szovjet megszállási területhez tartozott. Az igazán nagy menekült és migrans áradat azonban 1956 után következett: a magyar forradalom után és jó néhány ezren itt is maradtak Bécsben közülük (többek között Kecskemétről, Nagykőrösről, Szegedről). Miután a megszálló szovjet hadsereg 1955-ben kivonult Ausztriából, sok magyar református költözött Oberwart/Felsőőrből a mi központi területünkre, mivel véget akartak vetni az ingázó életmódjuknak. 1968-ban, a cseh bársonyos forradalom leverése után, Szlovákiából csak viszonylag kevés magyar érkezett. A jugoszláviai vendégmunkások közt is jó néhány magyar református volt található Bácskából (Bácskatopolya, Ómoravica, Szabadka)) akik a múlt század 70-es éveitől Bécsbe költöztek, és akik közül a legtöbben itt telepedtek le. A következő nagy bevándorlási hullám a romániai fordulat után következett illetve a Ceausescu diktatúra után, amikor több ezer erdélyi magyar jött Bécsbe. Már a 80-as években is, amikor Keleten politikai fellazulás történt, sok magyar költözött Bécsbe. Főleg értelmiségiek és szakképzett alkalmazottak, akikkel azonnal biztos munkavállalási szerződéseket kötöttek, és így alig kellett menekülttáborokban várniuk a letelepedési engedélyre. Ez a mobilitás erősödött 1990-es fordulat után, illetve 2005 után, amikor Magyarország és Szlovákia csatlakozott az Európai Unióhoz. Az újonnan jöttek azonban már nem érdeklődtek annyira az olcsó lakások iránt. A különböző bevándorlási hullámok alapján következtetéseket lehet levonni az itt élő magyar származású lakosság társadalmi összetételére. Majdnem teljesen hiányoztak a paraszti rétegek, eltekintve a K.u.K. korszaktól. így nem tükrözik viszsza a magyarországi reformátusok társadalmi struktúráját, ők ugyanis a jómódú paraszti réteghez tartoznak ill. tartoztak. Ismételten hangsúlyozni kívánom, hogy nem a Bécsben lakó magyarokról beszélek, hanem a magyar származásúakról - mivel sok esetben már a második vagy a harmadik generációról van szó -, akik Bécsben élnek. Ebben az összefüggésben tanulságos egy pillantást vetnünk ezeknek a magyar leszármazottaknak a politikai preferenciájukra is. Minél idősebb a bevándorolt generáció, annál inkább tükrözi vissza az általános osztrák pártpreferenciát. Persze az ötvenhatosok a konzervatív néppárthoz hajlottak, mivel az erőteljesebben kommunistaellenes volt és