Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - NÉMETH BALÁZS: Néhány megjegyzés a Bécs-Nyugati Református Egyházközségben élő magyar származású reformátusokról
NÉMETH BALÁZS NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A BÉCS-NYUGATI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉGBEN ÉLŐ MAGYAR SZÁRMAZÁSÚ REFORMÁTUSOKRÓL A MAGYAR SZÁRMAZÁSÚAK EREDETE Nyugdíjazásom előtt 1 1960 és 1964 között segédlelkészként, majd pedig 1964 és 1998 között lelkészként szolgáltam a Bécs-Nyugati Református Gyülekezetben. A kb. 1200 gyülekezeti tag közül az én szolgálati időm alatt mintegy 15-20 % volt magyar származású, akik túlnyomórészt Bécs XIV, XV, XVI. és XVII. kerületében laktak. Ezek a kerületek képezik a Bécs-nyugati gyülekezet szívét, melynek temploma a Nyugati pályaudvar mögött helyezkedik el. Ezeknek a kerületeknek - a XX. század elejéig a Bécs külvárosaihoz tartoztak - a lakói, eredetileg munkások voltak, akik aztán idővel nyugdíjasok lettek. Hajlékaik túlnyomórészt az átlagos minőség alatti bérkaszárnyák voltak. Ez is az egyik oka annak, hogy Bécs összes kerülete közül ezek ma is azok, ahol a legnagyobb azoknak a lakóknak az aránya, akik migrációs háttérrel/történettel rendelkeznek, azaz olyan emberek, akik nem Ausztriában születtek. Jelenleg ez az arány kb. 35 %. Ennek a helyzetnek köze van ahhoz, hogy az átlagos minőség alatti lakások bérleti díja alacsony. Ez az oka annak is, hogy a 70-es évekig, amikor is a város ezen régi építésű részén elkezdődtek a szanálási és modernizálási munkálatok, miért voltak olyan nagyon vonzóak ezek a kerületek a Magyarországról bevándorlók, a menekültek és a migránsok számára. Az idő múlásával persze a pénzügyi helyzetük javulása után sok Magyarországról származó más kerületekbe költözött. A lakásaikat pedig szerbek, horvátok, boszniaiak, románok és főleg törökök foglalták el. 1 Budapesten születtem 1931. július 8-án, Református Teológián végeztem Budapesten 1954-ben, majd a Ráday Levéltárban dolgoztam. Az 1956-os forradalom és szabadságharc idején az Ökumenikus Tanács megbízatásából gyógyszert, ruhát szállítottunk Bécsből Budapestre. A szovjet megszállást követően, november elején maradtam. 1960-tól a Bécs-Nyugati Egyházközség segédlelkésze, majd 1965-től lelkésze lettem. 1986-1998 között az osztrák Református Egyház főtanácsosa voltam. 1998-ban nyugdíjba mentem. 2001-ben filozófiai doktorátust szereztem a Bécsi egyetem Néprajzi Tanszékén.
