Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)
MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - KÜRTI LÁSZLÓ: Település, betelepítés, migráció, kivándorlás betelepítés
keveset értekeznek a kutatók, az magában a magyar kivándorlást kiváltó okokban rejlik. Mivel a szegényebb agrárnépesség vándorolt ki, az ő helyzetük egy csapásra megváltozott, amikor az ipari létesítményekhez, vagy a bányába kerültek először kétkezi betanított, majd később szakmunkásnak. Ezáltal a szegény, vagy nincstelen állapotból kikerülve valamelyest emelkedtek a társadalmi ranglétrán, és bár a munkakörülmények távol álltak az ideálistól, a rendszeres fizetés biztosított egy, a magyarországi nincstelen falvak sorsától, magasabb szintű megélhetést. Ez mindenképpen vonzerőt jelentett, de az asszimilációt is felgyorsította. Az otthon maradottak számára egy másik, szinte függőségi helyzet teremtődött azáltal, hogy a hazaküldött pénz sohasem volt elég, mert újabb és újabb költségek merültek fel (vásárlás, építkezés, stb). Kevés adat áll rendelkezésünkre, de hozzávetőleg az Osztrák-Magyar Monarchia területére 1893-1909 között mintegy 200 millió dollár érkezett meg a kivándorolt munkásoktól. 31 Ezt az összeget jócskán meghaladta az a 100 millió dollár, amit 1907-ben az olasz vendégmunkások küldtek haza Olaszországba. Etnikumtól függetlenül, a hazaküldött óriási pénzmennyiség az újvilágban való munkát, semmint a hazatérést ösztökélte. Tehát, az amerikai kivándorlók nagy százaléka akkor sem tudott volna hazajönni, ha nagyon szeretett volna: a magyarországi kilátástalan helyzet, és az amerikai fizetés kinn tartotta őket Amerikában. Kétségtelenül, e mellett a megspórolt kereset sokkal több lehetőséget biztosított, mint általában Észak-Amerika is, mivel a „lehetőségek hazáját" jelentette a kivándoroltaknak és családjaiknak. Az asszimiláció külső tényező közé sorolhatjuk az idegengyűlölet, és a magyarellenességet, ami általánosan párosult a kelet-európai bevándorlókkal szemben érzett ellenszenvvel. Ez a távoltartó magatartás magával hozta azt is, hogy a magyar népesség nem a bezárkózást, az elszigetelődést vállalta fel, hanem a gyors pénzszerzés lehetőségéből adódó munkaalkalmakat, ami pedig egyet jelentett az amerikai gazdaságban való teljes részvállalással. Még egy fontos tényező, ami nem az amerikaiaktól jött, de indirekt módon kötődik Amerikához: 1918-al megszűnt az a birodalom, ahonnan eltávoztak. A Monarchia összeomlásával egy teljesen más politikai rendszer született, és a tanácsköztársaság rövid fennállása sem szült biztonságot, hanem éppen ellenkezőleg még azokat is visszatántorított, akik játszottak a hazatérés gondolatával. Igaz később ezt a Horthy-rendszer megpróbálta valahogyan jóvátenni - kapcsolatok kiépítése, turizmus fellendítése stb - de az 1920-as évek végén kialakult gazdasági csőd és főleg a munkanélküliség még a reményét is elvette annak, hogy az amerikai magyarok tömegesen vándoroljak vissza európai hazájukba. Inkább fogták magukat, és az amerikai bizonytalanság 31 Taylor 1972: 102. A pénz hazaküldése szinte már rutinnak számított, és a dollár megjelenése újabb és újabb kivándorlási hullámot idézett elő.
