Novák László Ferenc szerk.: Tradicionális kereskedelem és migráció az Alföldön (Az Arany János Múzeum Közleményei 11. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Nagykőrös, 2008)

MIGRÁCIÓ AZ ALFÖLDÖN - KÜRTI LÁSZLÓ: Település, betelepítés, migráció, kivándorlás betelepítés

elől Kanadában kerestek menedéket.

32 Egyébként is, az 1910-es években az amerikai magyarok már biztosan megvetették lábukat Amerika (majd később Kanada) földjén - ekkorra már létrejött a magyar intézmények egész sora (betegsegélyző egyletek, egyházak, színházak, rádióadók, sajtóorgánumok), és a legtöbb magyarlakta ipartelepen megszülettek az asszimilációt erősítő kis magyar kolóniák. Ami talán még ennél is fontosabb az az, hogy amikor az amerikai magyar férfitársadalom tagjai megtalálták a módját annak, hogy feleséget szerezzenek maguknak, akár az óhazából, akár az újhazában, a végleges letelepedés gondolata egyre tetszetősebbé, és reálisabbá vált. A feleség, a ház, a gyerek - így ebben a sorrendben - már a második generáció létrejöttét jelentette. Az amerikai születésű gyermekek pedig már amerikai állampolgárokat is jelentettek egyben. Az iskola, katonaság és a munkahely volt a három legfontosabb szocializációs és akkulturációs tényező, ami biztosította azt, hogy a kivándorolt magyarok amerikaivá váljanak. A magyar egyházak, a magyar iskolák és kulturális intézmények csak ideig-óráig tudták felvállalni a hagyományőrzést, és az akkulturációt. Az első iskolák (pl. New York és a keleti partvidék iparvárosaiban) a bevándoroltak angol nyelvtanítása miatt jöttek létre, az 1970-es években a hétvégi iskolák pont ennek ellenkezőjére: a másod és harmadgenerációs gyermekeket tanítgatták magyarul. A később jött magyarországi kivándoroltak kultúrája, de talán ideológiája is már más volt mint az első nagy hullámban kivándoroltaké. Ahogyan egy bevándorolt maga is megjegyezte egy korabeli írásában: a magyarok kitűntek az asszimilációs készségükben a többi kelet-európaitól, igen gyorsan akklimatizálódtak.

33 Hamar megtanulták a nyelvet, átvették az amerikai divatot és szokásokat, kiválóan végezték újonnan megszerzett szakmájukat, és igyekeztek minél előbb jó amerikai polgárok, és hazafiak lenni. A férfitársadalom nagy része a szlovák, lengyel és olasz vendégmunkás-tömegekkel együtt a bányákban és a gyárakban felváltotta az addig ott dolgozó amerikaiakat, németeket, skótokat, walesieket és íreket. A nagyvárosokban volt természetesen szellemi munka és kereskedelmi tevékenység is, amiben jeleskedtek a magyar bevándoroltak. Az 1920-as évek elején csak New York City-ben mintegy négyszáz étterem és konyha működött magyar kézben. A kínaiak csak ezután vették át ezt a kifizetődő szakmát.

34 A magyar kolóniák létrehozása vagy a már meglévők megtartása egy álom volt csupán, a főleg értelmiségi és iparos-kereskedő réteg részéről. A különböző telepítési akciók - Kossuthville Floridában, vagy Árpádhon Louisiana államban csak ideig-óráig működtek, és hamar bebizonyosodott az, hogy majdnem minden ilyen erőltetett, etnikai alapú közösség kreálás egy elveszett ötlet csupán. Ezt a hiú áb32 Dreisziger 1982, Kosa 1956. 33 Bercovici 1924: 350. 34 Bercovici 1924: 351.